Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye idegenforgalmi, természeti értékei, építészeti öröksége (Olajos Csaba)

lós tervei alapján. A megye második legnagyobb kastélya. A kastélypark természetvédelmileg védett terület. A ginncsi Dőry-kastély Az emeletes négy saroktornyos barokk kastély 1730-ban épült, hajdani hatalmas parkját ma más célokra használják. A bejcei püspöki nyaraló kastély Az U alaprajzú, kétemeletes, copfstílusú kastély 1774-ben épült gróf Esterházy Károly egri püspök rendelésére. A ká^smárki Péchy-kúria A klasszicizáló későbarokk kúria XVII. században épült, mai formáját 1798-1802 között nyerte el. A kékedi Mehner-kastély A gótikus eredetű kastély első említése 1580-ból való. Feltehetően a XVI. század elején épült reneszánsz stílusban, amit később többször átalakítottak, így nyerte el zártudvaros emeletes tömegét. A pá cini Alaghy-Mágócsy-féle várkastély Központi magja valószínűleg középkori. 1720-ban és 1804-ben erősen átalakították. A legutóbbi évek felújításai és helyreállításai nyomán a hazai reneszánsz kastélyépítészet kevés megmaradt emlékének egyike. A ragályi b alas s a-kastély A barokk kastély 1743-ban épült, de 1900 körül eklektikus stílusban erősen átalakították. A sályi Eotvös-Gorove-kastély Az emeletes kastély a megmaradt írásos emlékek alapján 1779-ben már állt, amit 1830 körül klasszicista stílusban átalakítottak. A sátai Fáy-kastély A barokk épület 1735 körül épült, a bánhorváti volt Platthy-kastély mintájára.