Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Népi kultúra, népi műveltség, hagyományőrzés (Fazekas Róbert, Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

A nők körében nem volt módi a hosszú bunda, sokkal szívesebben hordták a gazdagon díszített ködmönt. A legnépszerűbb darab a karcsúsított palóc ködmön volt. Nem véletien, hiszen ez sokkal jobban visszaadta viselője alakját, ami a nők körében soha nem volt elhanyagolható tényező. A palóc ködmönt is barnára cserzett bőrből készítették, mint a kunbundát, de színes selyemhímzéssel díszítették. Kedvelt viselet volt a bőrmellény, amit a palócok cucajnak hívtak. A Mezőkövesden élő matyók is a ködmönt részesítették előnyben, de eltérően más matyóktól, ők azt kuzsunak hívták. A kuzsu is nagyon díszes csakúgy, mint a többi ruhadarabjuk. A díszítettség alapján három fokozatot különböztettek meg és a női ruhatár legértékesebb darabjának számított. A kövesdi ködmön nemcsak hímzésével, hanem szabásával és színével is kitűnik a többi tájon elterjedt ködmönökhöz képest. A fehérített báránybőrt a nyakánál és az elején fekete prémmel gazdagították, az ujját széles sávban kihímezték. A derékrész alatt fodrosra szabták. A bodrogközi asszonyok is a barna színű ködmönt kedvelték. Az egész vidéken olyat hordtak, mert mindenki a sátoraljaújhelyi szűcsöktől szerezte be. A gyapjúhímzés tette egyedivé az itteni szűcsipari termékeket. A ködmön és a bunda mellett kedvelt felsőruházat volt a guba. Nagyon sokan viselték a Bodrogközben és a Sajó völgyi falvakban. A leghíresebb gubacsapók Miskolcon dolgoztak. Termékeik gyapjúból készültek, szőtték és kallatták. Ezen a vidéken még a leggazdagabb urak és iparosok is ebben jártak. Ennek a szőrös köpenynek három fajtája alakult ki. A fíisült gubát elkészülte után felbolyhozták, a rakott gubát úgy készítették, hogy a szövés közben a szövetbe gyapjúszálakat fűztek, mint a szőnyeg készítésekor, a fürtös gubába pedig kisbárány göndör fürtjeit szőtték bele. A miskolci guba viselete a borsodi és gömöri reformátusok körében volt igen népszerű, a katolikus barkók nem hordták. A bodrogközi és zempléni emberek debreceni és ungvári gubát hordtak. A katolikus palócok és a gömöri (ugyancsak katolikus) barkók szívesen hordtak prémes mentét, amit posztóból készítettek. A legelőkelőbb mente zsinóros-bojtos volt, rézgombokat varrtak rá, és a gallérja rókaprém volt. A szép formájú kabátot szívesen hordták a Sajó mentén élők