Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

A\ úton senki, senki, látom, hogy meglebbenti szoknyád a s^él. És a törékeny lombok alatt látom előrebiccenni hajad, megrezzenni lágy emlőidet és — amint elfut a S^inva-paíak — ím újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés. " 1933 júniusában az írók Gazdasági Egyesületének kongresszusát tartották Lillafüreden, a Palotaszállóban, ekkor és itt - a Palotaszálló kö­zelében — írta versét a költő. Ma emléktábla jelzi ezt a helyet és eseményt. Ma már miskolci hagyománynak számít, hogy a költészet-napi megemlé­kezés itt történik. Az Oda mellett itt született a Babits Mihályról szóló „Magad emész­tő" című verse is. 1937. december 8-án a Szép szó című folyóiratnak az estjére azonban már hiába várták a költőt Miskolcon, csak halálhíre érke­zett. Az előadói emelvényen székét fekete lepellel vonták be, s az est so­rán rá emlékeztek a jelenlévők. Az író kongresszusoknak, írótalálkozóknak hagyománya lett megyénk­ben. „Legyen Lillafüred találkozóhelye a magyar kultúra kombattáns harco­sainak! Évről évre ismételjük meg magyar íróink lillafüredi összejövetelét, legyen Lillafüred a világ minden részében élő magyar íróknak kultúr­centruma, irodalmi hazája." „A világhírű magyar kultúrának legyen Lilla­füred a Helikonja," - Az IGE-íróhét előkészítésekor képzelték így 1933­ban. Ez az írókongresszus valóban hagyományt teremtett. Ha nem is gyakori rendszerességgel, de azóta jó néhány alkalommal a Palota-szálló volt otthona az írótalálkozóknak, ahogy legutóbb 2002-ben is. Fontos esemény volt Miskolcon az 1936 augusztusában megrendezett Miskolci Hét. Az idelátogató félszáz író között ott találjuk például Vetés Pétert, Tersánszky Józsi Jenőt, Kárpáti Aurélt, Nagy Lajost és Mécs Lászlót is. Az első tiszaladányi író-paraszt találkozót 1940-ben tartották, ide első­sorban az ún. népi írók látogattak el többek között Darvas József, Móricz

Next

/
Oldalképek
Tartalom