Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

ború után a frissen földhöz jutottakban még ki sem alakult a magántulajdon érzete, máris le kellett mondaniuk gazdaságaikról és anyagi érdekeltség hiányában a mezőgazdasági termelés hanyadó tendenciát mutatott. Ez nem utolsósorban a romló életkörülményekben is megmutatkozott. A koalíciós korszakban a vidéken amúgy is csekély támogatottságnak örvendő kommunistáknak nem sikerült „beágyazódni" a falusi társadalomba, nem sikerült a hőn áhított „öntudatos kommunista paraszt ember" képére átformálni a vidék lakosságát, jobbára csak az elfojtott indulatok kitörését tudta megakadályozni a terror eszközeivel. 1949-ben a lakosság 48,4%-a, 1990-ben 12,8%-a dolgozott a mezőgazdaságban. 1949-ben a 0-1 kat. hold közötti birtokok aránya 14,5%, az 1-10 kat. hold közötti birtokok aránya 68,3%, míg 10-25 kat. hold között 14,9%, 25 kat. hold felett 2,3% volt a birtokmegoszlás. A mezőgazdaság specializálódása több évszázad alatt alakult ki. A megye főbb speciális termőtájai: Tokaj-Hegyalján a szőlővidék, Bükkalján a gyümölcs- és szőlőtermesztés. A Sajó- és a Hernád-völgyben, a Csereháton, a Bodrogközben és a Tisza mentén a rét- és legelőgazdálkodás, a Bükk, a Zemplénihegység, az Aggteleki-karszt, a Cserehát magasabb részein az erdőgazdálkodás dominált. A megyében, a mezőgazdasági művelés alá vont földterületek legnagyobb része szántó volt (40,1%), de jelentős arányt képviselt az erdő (23,9%) és a rét, legelő. A rendszerváltozás (1990) után 695.495 hektár föld tulajdonviszonya alakult át. 1991-ben a földek 49,5%-a mezőgazdasági szövetkezetek, 27,8%-a mezőgazdaságon kívüli szervek, 16%-a kistermelők, 6,7%-a mezőgazdasági vállalatok és gazdasági társaságok tulajdonában volt. A világ legismertebb fehérborát adó szőlőtermesztő hely, történelmi borvidék Tokaj-Hegyalján található. A legnevezetesebb borfajták: furmint, hárslevelű, száraz és édes szamorodni, aszú. Az említetteken kívül jó bortermő a Bükkalja is. A szocialista korszakban az állattenyésztés összességében az országos adag alatt maradt. Jelentős volt a baromfitenyésztés. 1984-ben 285.000 db. juh és 253.000 db. sertés volt a megye legjelentősebb állatállománya.