Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

kásság döntő többségének a nehézipar (bányászat, kohászat) biztosított munkát, de jelentős volt az építőiparban foglalkoztatottak aránya is. A hagyományos foglalkozási ágakban dolgozók, mint pl. a kisárutermelők, kereskedők, akik korábban meghatározó réteget képviseltek a történeti megyék társadalmában, az 1950-es években szinte teljesen eltűntek. Mezőgazdaság Borsod, Abaúj és Zemplén megyék birtokszerkezetét a második világháború előtt túlnyomó részben a nagybirtok jellemezte (főleg Borsodot). Az 1945. évi földreform azonban szétverte a nagybirtokrendszert. Abaúj megyében 93.244 kat. holdat, a megye területének 32%-át, Borsodban 190.370 kat. holdat, a megye területének 28%-át, Zemplén megyében 125.920 kat. holdat, a megye területének 41%-át osztották szét a mezőgazdaságból élők között. Az újonnan kapott földterületeken azonban nem sokáig folyhatott zavartalanul a magángazdálkodás, mert a politikai hatalom a kezdetektől a mezőgazdaság szocialista átszervezésére törekedett, hasonlóan az iparhoz, államilag ellenőrzött és irányított mezőgazdasági termelés ideáját tekintette elsődlegesnek. Ennek érdekében a termelőszövetkezetek létrehozását szorgalmazta, ami a frissen kapott földek állami tulajdonba vételét jelentette, „kvázi" az újbóli elvételt. Ezeken az államilag egységekbe szervezett földterületeken alakultak volna meg a termelőszövetkezetek, a parasztság „közösbe adott" földjei lettek volna a mezőgazdaságból élők „munkahelyei". A termelőszövetkezetek kialakítását célzó törekvések első mozzanata a 9.000/1948. számú kormányrendelet volt. A rendelet konkrétan célul tűzte ki a szocialista mezőgazdaság ilyen irányú átalakítását, majd a 14.900/1948. számú kormányrendelet már a termelőszövetkezetek szervezeti szabályzatát tartalmazta. A termelőszövetkezeti mozgalom, a „tszesítés" azonban nem ment zökkenőmentesen és a hatalom a „szépszó" és meggyőzés mellett egyre keményebb eszközökhöz folyamodott sok szenvedést okozva a paraszti társadalom tagjainak. így is a mezőgazdaság szocialista átszervezése több hullámban egészen 1961-ig húzódott — Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is -- amikor kormányrendelettel meg-