Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye természed adottságai (Fazekas Róbert)

lek-Rudabányai-hegyvidék tömbjének kialakulásában nagyon fontos szerepet kapott ez a folyamat. Az eddig ismertetett földtörténeti idő éghajlati szempontból nagyon egyhangú volt, szubtrópusi, trópusi klíma jellemezte, olyan, mint ami ma Floridában, vagy az Antilla-szigeteken is megtalálható. Általában a meleg, csapadékos időjárás volt a jellemző. Ez az időjárás kedvez a mállásnak. Ilyen körülmények között a hegyek és dombok felszíne gyorsan pusztult. A lepusztult hordalékanyag a hegyek lábánál fekvő tengerekben felhalmozódott. A sekély tenger az üledék miatt feltöltődött, elmocsarasodott. Az újidő harmadidőszakában, körülbelül 18-20 millió évvel ezelőtt ez az időjárás a gazdag növényvilág kialakulásának kedvezett. A trópusi jellegű erdőségek kihalt fái és a gazdag aljnövényzet a mocsár aljára süllyedt és ott szén képződött belőle. Ezt a barnaszenet lehet ma kiaknázni a Sajóvölgyben és a Szuha-völgyben. Ugyanebben az időszakban a Bükk déli előterében és a Zemplénihegység területén a szénképződés mellett a vulkánosság is szerepet játszott. A vulkánosság oka a Kárpátok emelkedése és az Alföld süllyedése volt. Az ellentétes irányú függőleges mozgás felszakította a földkérget, és hasadékok képződtek. A Bükkalján a hasadékokon keresztül riolit- és dacitláva ömlött ki, aztán ezek tufái, azaz megszilárdult kőzettörmelékei kerültek a felszínre. A Tokaj-Zempléni-hegyvidék helyén, 20-30 kilométer szélességű hasadékrendszer keletkezett és vulkáni tevékenység kezdődött. Szép vulkáni kúpok keletkezetek Mogyoróska, Erdőbénye, Telkibánya környékén. A vulkanizmus először riolitlávát- és tufát dobott a felszínre. A riolitvulkanizmus mindig nagy robbanással jár, mert a láva sűrű és sok gázt tartalmaz. A riolit után andezit- és dacitvulkanizmus zajlott, ugyancsak lávafolyás, tufaszórás sorrendben. Az új kiemelkedések azonnal pusztulni is kezdtek, elsősorban a nedves szubtrópusi éghajlat hatására. A harmadidőszak utolsó kora a pliocén. Földtörténeti mércével mérve fiatal, és rövid korszakot jelöl, hiszen 5,5 millió évvel ezelőtt kezdődött, és 3 millió évvel később véget is ért. Ebben a korszakban az éghajlat a korábbinál szárazabbá, majd hűvösebbé vált. Ennek ellenére a hegységeket borító fiatal üledék gyorsan pusztult. A lejtők a Bükkben és az Aggteleki-Rudabányai-hegyvidéken is meredekebbé váltak, mert a magaslatok