Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

Temetkezési helyek a templomban, sírok a templom környezetében, emlékművek a temetőben (Deák Gábor)

Van végrendeletének olyan része, amelyben a különböző egyleteknek, jótékonysági intézményeknek, hozzá közel álló magánszemélyeknek hagyatkozott. A hagyományozottak között volt a Történelmi Társulat, a Petőfi Társaság, a Kisfaludy Társaság, az Eötvös-alap. Dobrossy idézi a függetlenségi beállítottságú miskolci Ellenzék című lapot, amely azt írta, hogy „Horváth Lajos városunk és vármegyénk legkiválóbb férfiai sorában foglal helyet s neve a Szemere és Paloczy nevek mellett örökké ragyogni fog vármegyénk és hazánk történetében." Őszinte, közvetlen barátság fűzte Arany Jánoshoz és Lévay Józsefhez, de mellette dolgozott Soltész Nagy Kálmán is, mint ügyvédjelölt. Élete 85. évében hunyt el. Paloczy László és Szemere Bertalan mellett nyugszik. A város polgármestere minden évben elhelyezi a megemlékezés koszorúját sírján. Azzal is őrzi emlékét a város, hogy utcát nevezett el róla. A gályarab prédikátorok emléke Az ellenreformáció a Wesselényi-féle szövetkezés felszámolása után kíméletlen hajszát indított a protestánsok, főképp a reformátusok ellen. A református egyháztörténet ezt az időszakot „gyászévtized"-nek nevezi. A rekatolizált I. Rákóczi Ferenc neje, Báthory Zsófia elüldözte Sárospatakról a Főiskolát, a Kollégiumot, amik a későbbiekben miskolci prédikátor Buzinkay Mihály és Pósaházi János vezetésével Erdélybe, Marosvásárhelyre menekültek, vivén magukkal az iskola nyomdáját is. 1674-ben folytak azok a perek Pozsonyban és Eperjesen a „vésztörvényszék" előtt, amelyekben több református lelkészt ítéltek el, és adtak el gályarabságra. Ezeket az embereket Nápolyba hurcolták. Közöttük volt két miskolci lelkész; Harsányi Móricz István és Köpeczi Haller Balázs. Harsányi (Móricz) István 1660-166l-ben volt miskolci másodprédikátor, esperes, majd rimaszombati lelkész. Innen vitték el gályarabságra. Kiszabadulása után ő írta a köszönő levelet Rayter admirálisnak, aki kiváltotta őket. Harsányit előbb halálra ítélték, de gályarabsággal cserélték fel ezt az ítéletet. Mint író szerepel Csorba Zoltán: Borsod és Miskolc az irodalomban című könyvben. A gályarabság után Zürichbe került, innen tért haza és folytatta papi funkcióját. Irodalmi műve a Disputátio theologica címet viseli. Ez Groningenben jelent meg még gályarabsága előtt, 1663-ban. Külföldet járt, peregrinus sárospataki volt, de itt, az avasi temetőben nyugszik, csak emlékét ápolja egyházközségünk. Itt nyugszik viszont a hagyomány szerint Köpeczi Haller Balázs, aki ugyancsak pataki diák volt. Gályarabsága után miskolci prédikátor lett. Novotny Gyula könyve