Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

Előszó (Dobrossy István)

Előszó Miskolc város jelképéről, az „Avas-hegy" történetéről és települé­sünk életében betöltött szerepéről egy évtizede, 1993-ban jelent meg mo­nográfia. Negyedszáz szerző az Avas geológiájáról, növény- és állatvilá­gáról, műemlékeiről, az irodalmi és képzőművészeti életben történő megjelenéséről, vagy egykori vendéglátásáról éppúgy rögzítette ismere­teit, mint az építész a lakótelepről, a pedagógus az iskoláról, vagy a szo­ciológus a lakótelepi életről. A mindmáig alapmunkának tekinthető kiad­ványban összefoglaló írások jelentek meg a református, a zsidó, valamint a mindszenti római katolikus és evangélikus temetőkről. E kiadvány az akkor elkezdett munka kiteljesedett változatának, egy konkrét téma el­mélyültebb kutatásának, az eredmények összegezésének is tekinthető. Az avasi templom és temetője, majd a későbbi korszakok templomai és felekezeti temetői - a szakmai szerkesztési szempontok adta szúk ter­jedelemben, de minden esetben - megjelennek az új Miskolc monográfiái köteteiben. Erezzük, hogy a temetők mindenkori világa és a mindenkori várostársadalom között szorosabb, mélyebb a kapcsolat, mint amit sikerül érzékeltetni. A monográfia is megfogalmazza annak igényét, hogy „gyö­kereinket" keresve, a mind mélyebbre ásás és látás nélkülözhetetlen (egyben kimeríthetetlen) forrásanyagát kínálják a kutatók számára a te­metők, az érdeklődő olvasók számára pedig az ún. temetőkönyvek. Miskolc város temetőinek feldolgozását célul tűzve, 1999-ben soro­zatot indítottunk. Az alkalmat a leégése utáni állapotából helyreállított Deszkatemplom felszentelése adta. A szerzők írtak a miskolci reformá­tusság XVI-XX. századi történetéről, a tetemvári „deszkatemplomok"­ról, s mások mellett a temetőről. A kötet szakmai arányai itt is megkí­vánták, hogy a város történetében kiemelkedő szerepet vállalt személyek életútját, síremlékét mutathassuk be, tehát a teljes temető áttekintésére nem volt lehetőség. 2000-ben és 2001-ben is megjelent - e sorozat máso­dik köteteként - a miskolci orthodox templomról és temetőiről, az itt nyugvó egykori jeles családok történetéről szóló kiadvány. Ez már teme­tőkönyvnek nevezhető abból a szemszögből, hogy minden emléket do­kumentál (rajzban, fényképen, vagy írásban) és minden személyt bemu­tat, akinek sírkövét őrzi a templomkert. A sorozat harmadik kötete az avasi temető bemutatását állította kö­zéppontba. Itt sikerült először maradéktalanul érvényesíteni a temető­könyvvel kapcsolatos elvárásokat. A templom nyolc évszázados történe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom