Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

Temetkezési helyek a templomban, sírok a templom környezetében, emlékművek a temetőben (Deák Gábor)

A tisztes ódon külsővel ellentétben látszanak lenni a szabadelvüség legújabb tanai. S e tanok a vallási felekezetiség, a calvinismus szögletességével vegyülnek nála. Különösen felötlő vonás a közönyös korban, Crowell kerekfejű puritánjai jutnak eszünkbe" etc. A későbbiekben is úgy emlékeznek rá, hogy mindig volt valami idézete a történelemből, ehhez kötötte mondanivalóját. Országgyűlési beszédei és a magyar nyelvért való kiállása érdeméül a megye aranytollat ajándékozott neki ezzel az epigrammával: „Borsod aranytollat nyújt im számodra Paloczy / Mert szívvel, tollal, Hon s magyar híve valál." Több megye tiszteletbeli táblabírává választotta Bük Zsigmondot és őt. Az 1839-1840-es országgyűlésen Vay Lajossal képviselte a megyét. Távollétében a segédfőgondnoki tisztet Szathmáry Király József látta el. Amikor a kormány Debrecenbe költözött, hűen követte. Ott is szerepe volt, mégpedig a korelnöki szerep. A trónfosztáskor is ő volt a korelnök. Emiatt, de más ráolvasott bűnök miatt is ítélték halálra a szabadságharc bukása után, de minthogy a trónfosztást nem az országgyűlés, hanem a debreceni nép mondta ki a Nagytemplomban, meg más általa felsorolt érdemeiért, kegyelmet kapott. Több évi raboskodás után került haza. Újból az 186l-es országgyűlés korelnöke lett. Itt érte a halál. 25 képviselő kísérte koporsóját Pestről Miskolcra, ahol az avasi templomban tartott gyászszertartás után előbb a templomban helyezték el hamvait, majd november 12-én koporsóját a templomból az eddig elkészült sírboltba tették. A ma is látható szürke síremléket Wasserburger Antal bécsi kőfaragó készítette, rajta a domborművet Vay Miklós szobrászművész. Még a II. világháború után is megvolt a vaskerítés, amely védte a sírboltot. A Levéltárban megvannak sírbolt és a koporsó kulcsai. Több emléktárgya van a Herman Ottó Múzeumban, a templomban a papiszék mögötti emléktábla 1864-ben készült. A monumentális obeliszk Miskolc közönségét emlékezteti a nagy időkre és azok nagy történelmi hőseire.

5 Szemere Bertalan (1812-1869) és Szemere Attila (1859-1905) 1871-ben Szemere Bertalan miskolci temetésekor azzal kezdte beszédét Lévay József, Szemere 1848-1849-ben volt írnoka: A halottak nem lesznek boldogabban a tömjén által, mit sírjukon erényeiknek gyújtunk, mi leszünk szegényebbek lélekben és értékben, ha tőlük a méltó elismerést megtagadjuk. Szemere Bertalan emléke éppúgy hozzátartozik Mis5 DOBROSSY I. 1993. 106-108.