Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

Ajánlás (Fedor Vilmos)

pedig „Miskólcznak a javai" című, 1800-ban megjelent munkájában így ír: „Itt az, Avas, az Angyal-völgy, a Tetemvár, s Bábonyi-bércz. Olly kintset tart, melly könnyebben ád pénzt, mint az arany-ércz. " Az Avas több évszázados dűlőnevei, a helymeghatározásra is szolgáló építmény elnevezések, egyáltalán az Avashoz kötődő fogalmak négy évtizede újakkal gyarapodtak. Megjelent és a városba érkező előtt (is) egyre növekedett a lakótelep tömege, szokatlan látványa. Évtizedek óta városnyi polgárnak jelent otthont az Avasi lakótelep, vagy ahogy az építészekfogalmazzák, az Avas-városrész. Az utakkal is jól körbehatárolható, beépített Avas immár együtt él az Avasnak azzal az egykori, - villáknak, pincéknek és borházaknak, régebben barlanglakásoknak helyet adó - múltat idéző északi részével, amit elődeink a városi idegenforgalom fellegvárává kívántak kiépíteni. Az Avas tehát fontos szerepet töltött be Miskolc idegenforgalmában. Ebből kiindulva indította el a város az Avas „újraélesztésének", rehabilitációjának programját. A folyamatosan készülő történeti feldolgozásokat kiegészítette a Hadas Műhelynek adott városi megbízás, amely a már teljes területében védetté nyilvánított Avas fejlesztési tervének elkészítésére vonatkozott. A szándék adott, a program elkészült, az időbeli megvalósítás azonban a város pénzügyi lehetőségeinek függvénye. Az „Avas-program" első terméke a műemlékegyüttest és a temetőt bemutató kötet, amelynek záró tanulmányából az érdeklődő megismerheti azt az építészeti fejlesztési programot, amely a történelmi Avas területére vonatkozik. A fejlesztési programról számos civil szervezet formált véleményt, s ezek be is épültek a koncepcióba. A megvalósítás hasonlóan megkívánja a város lakosságának egyetértését, tcimogatcisát. Ennek reményében ajánlom e fontos tanulmánykötetet az érdeklődő olvasók figyelmébe. Miskolc, 2003. december 3. Miskolc Megyei Jogú Város alpolgármestere