Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

Az Avasi templom és temető XVIII. évszázada (Gyulai Éva)

is elhelyezni, így talán a miskolci plébániatemplom is rendelkezett valamikor egy ilyen, azóta elenyészett kegytárggyal. Az Árpád-kori alapítás erősíti a forrásokból még inkább hiányzó temető korai meglétét, hiszen a kereszténység terjesztésével térítőik a vallás szertartásaira is kötelezték őseinket, így arra is, hogy pogány temetőiket elhagyva a szentegyház köré, megszentelt földbe temetkezzenek. Az Avasi temető korai keresztény eredetének régészeti vizsgálatát éppen sokszázéves kontinuitása akadályozza, hiszen az állandó használat részben a rátemetéssel, részben a csontok összegyűjtésével megszüntette a korábbi sírokat. Miskolc 1817. évi kataszteri felmérésen, amikor Domby Sámuel részletes térképet és hozzá kapcsolódó telekkönyvet szerkeszt,

9 az Avasi templom körüli temetőt nem tünteti fel, helyét üresen hagyja, míg a város többi temetőjét pontosan felméri és térképre rajzolja, ami szintén a temető ősiségére mutat, hiszen ez a terület a kezdetektől nem volt része a jobbágyi telekállománynak, míg az újabb temetőket az egykori telki állományból hasították ki. Míg a templom közvetve a temető létére utal, ez fordítva is igaz, hiszen ha egy templomot temető vesz körül, minden bizonnyal középkori eredetű. A román stílusú épület egyenes szentélyzáródása - félköríves vagy sokszögű forma helyett - szintén a Szent István templom ősisége felé mutat. Az egyszerű XIII. századi épületet a népesség gyarapodása és korstílus követelményei miatt a középkorban többször átépítették, egy 1924ben előkerült, és 1402-nek olvasott falra festett évszám alapján

10 amennyiben helyes az azóta eltűnt felirat azonosítása - egyik átépítése éppen a XV. század elejére tehető. A templom máig megőrzött késő gótikus formáját azonban I. Mátyás korában nyerte el, ezt egy 1926-ban töredékesen előkerült - s fotón megőrzött - négysoros latin nyelvű falfclirat is aláhúzza, amelyben az 1489-es évszám olvasható. A régészek felszínre hoztak egy négyosztatú címeres kőtöredéket is, a címer első mezejébe az 1479-es évszámot, második és harmadik mezejébe pedig az országcímer kettőskeresztjét, illetve vágásait vésték.

11 A címer feltehetően Mátyás királyé, aki, illetve felesége, Beatrix a diósgyőri uradalom birtokosaiként egyben a templom kegyurai is voltak. A templom ekkori átépítése bajorországi hatásra mutat, hiszen szentélykörüljárója, vagyis az a megoldás, hogy a szentélyben felállított oltárt az építmény mögött körbe lehetett 9

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/g. 1. 10 MARJALAKI KISS L. 1927. 4. 11 GYULAI É. 1996. 226-228. és 22. kép.