Tóth Péter: A lengyel királyi kancellária Libri Legationum sorozatának magyar vonatkozású iratai II. 1526-1541 (Miskolc, 2003)

olvasható: Primus legationum diversarum tomus. Valamilyen okból kifolyólag a kötetbe sok, az 1550-es évekig terjedő időszakból való iratot belemásoltak, sőt, eredeti iratokat is belekötöttek.) 1—567. fol. Ami tartalmukat illeti, e kötetekről meg kell jegyeznünk, hogy az V, a VIII. és a IX. kifejezetten leveleskönyvnek, mégpedig főleg a kimenő levelek számára felfektetett könyvnek látszik, amelyekbe csak elvétve kerültek bele más típusú iratok, míg a többi kötet valóban diplomáciai jellegű iratokat tartalmaz. Magyar vonatkozásúaknak azokat az iratokat tekintettük, amelyek Magyarországon keletkeztek, amelyeket magyar személyek hoztak létre vagy magyar személyeknek címeztek, illetve, amelyek közveüenül a magyar történelemmel kapcsolatos eseményekről szólnak. Ennek megfelelően néhány esetben nem a teljes iratot közöljük, hanem annak csak azon részleteit, amelyek kapcsolódnak a magyar történelemhez. Az ezekből a kötetetekből kigyűjtött iratokat átírtuk a XVI. századi latin szövegekre vonatkozó szabályok szerint, azaz a rövidítéseket feloldva, valamint a kis és nagy kezdőbetűk használatát, illetve a központozást a mai nyelvhasználat kívánalmaihoz alakítva. Bár a különböző másolók helyesírását egységesítettük, mégis célszerűnek látszott néhol megtartani bizonyos jellegzetességeket (hosszú mássalhangzók, személynevek és földrajzi nevek írásmódja, az i hangértékűy használata egyes szavakban). Az átírt iratokat rövid, magyar nyelvű tartalmi kivonattal láttuk el; itt jelöltük meg helyüket a feldolgozott kötetekben, illetve esetleges kiadásaik közül azokat, amelyek a korszak forrásait közreadó két legfontosabb lengyel munkában jelentek meg (ezek: Dogiel, Maciej: Codex diplomaticus regni Poloniae et magni ducatus Litvániáé. Tomus I. Wilno, 1758. és Acta Tomiciana, VIII—XVIII. kötet. Megjegyezni kívánjuk, hogy más, a korszakra vonatkozó hazai és külföldi kiadványokban azért nem végeztük el az iratok azonosítását, mert nincsenek olyanok, amelyek felhasználták volna a Libri Legationum sorozatot. Ez vonatkozik a Magyar Tudományos Akadémia másolatgyűjteményére is.) Ezután amennyire lehetett, meghatározva a datáladan iratok keletkezésének hozzávetőleges időpontját, az iratokat időrendbe raktuk. A szoros időrendtől csak ott tértünk el, ahol az az egy ügyre vonatkozó, de különböző időpontban kelt iratok együtt tartása érdekében szükségesnek látszott (így például, ha valamelyik követjelentés mellékletként korábbi iratokat is tartalmazott). A csak a legszükségesebb esetekben alkalmazott lábjegyzetek segítségével a szövegekkel kapcsolatos megjegyzéseinket közöljük, a dátumokat oldjuk fel, illetve a személyek és nevek azonosítását végeztük el néhány esetben; a kapcsolatokban legnagyobb szerepet játszó lengyel személyek azonosítását ugyani egy rövid biográfia szolgálja. A közölt iratok jellegéből következően a kötetben való tájékozódás megkönnyítése érdekében mutató helyett célszerűbbnek látszott a fejregeszták külön való közlése. Tervünk, hogy a Libri Legationum összes magyar vonatkozású iratához (amelyek előreláthatólag négy kötetet töltenek meg) összevont mutatót készítünk. Tóth Péter