Tóth Péter: A lengyel királyi kancellária Libri Legationum sorozatának magyar vonatkozású iratai II. 1526-1541 (Miskolc, 2003)

JORDÁN, Achacy (f 1547). Zarnówi kastellán. Különösebb politikai tevékenységet nem folytatott. 1540-ben Zsigmond őt is kiküldte a Szepesbéla és Késmárk közötti viszály rendezésére. KMITA, Piotr (1477—1553). A korona marsallja, krakkói sztaroszta és vajda. Ifjúkorát Miksa császár udvarában töltötte, ahol humanista műveltséget szerzett. Hazatérte után, 1509-től részt vett a tatárok, az oroszok, majd a lovagrend elleni háborúkban. 1515-től vesz részt a külpolitikában. 1523-ban grófi rangot kap V. Károlytól. Mohács után kerül szorosabb kapcsolatba Szapolyaival és támogatja a trón megszerzésében. Ebben az időszakban a lengyel külpolitika egyik fő alakítója. Több követséget is vezet Magyarországra. A Szapolyai halála utáni időszakban fő politikai törekvése a törökkel való háború megakadályozása volt, bírálta Öreg Zsigmond magyar politikáját és sürgette Izabella megsegítését Ferdinánddal szemben. KOSTKA, Stanislaw (1487—1555). Chelmi vajda, malborki kincstartó. 1499-ben Magyarországra került és néhány évet II. Ulászló udvarában töltött, majd visszakerülve Krakkóba, Sándor és Öreg Zsigmond házasságkötéseinek előkészítésében vett részt. Több háborúban harcolt, így 1512-ben a tatárok ellen. 1515-ben újra Magyarországon van, majd 1530-ban követ Szapolyai Jánoshoz. Latinul nem tudott, sőt írni és olvasni tudása is hagyott kívánnivalót maga után, de mindezt pótolták széles körű gyakorlati jogi és politikai ismeretei, tapasztalatai. KRZETKOWSKI, Jan (1508 körül—1558). Brzesci kastellán. A törökökkel kapcsolatos ügyek jó ismerője, ezért is kapott 1538-ban követi megbízást a szultáni udvarba, s ekkor felkereste Szapolyai Jánost is, akihez szintén szólt utasítása. Ezen kívül is sok követi feladatot teljesített. Utazásait a költő Jan Kochanowski is megemlítette az Epitaphium Cretcovii c. versében. KRZYCKI, Andrzej (1482—1537). Humanista költő és politikus, Hekus Eobanus és Dantiscus barátja. 1512-ben tagja a Szapolyai Borbálát Trencsényből Krakkóba kísérő küldöttségnek, verset is ír a mennyegzőre. Alkancellárként is sokat foglakozik magyar ügyekkel, különösen 1526-tól, amikor követként Esztergomban Szapolyaival találkozik. A királyt Szapolyai megsegítésére törekedett rávenni, amiért évi 500 forintot kapott tőle az erdélyi püspökség jövedelmeiből. Részt vett 1530-ban a poznani találkozón. 1522-ben przemyszli püspök lett, 1527-ben plocki püspök, majd 1536-ban gnieznói érsek. LATALSKI, Jan (1463—1540). A gnieznói kastellán fia. Krakkóban tanult, majd Poznanban volt közjegyző és püspöki írnok. Később Erzsébet királyné kancellárja, majd 1504-től királyi titkár lett, s eközben sok politikai feladatot látott el. 1523-tól poznani prépost, 1525-től ugyanott püspök, 1536-tól krakkói püspök, 1537-től pedig gnieznói érsek. 1526-ban részt vett a lutheránusokkal tartott gdanski találkozón, 1527-ben pedig a Mazowszénak a királysághoz csatolásához folytatott tárgyaláskon. Tagja volt az 1530-as poznani béketárgyalás lengyel küldöttségének.