Szűcs Sámuel naplói 2. 1865-1889 (Miskolc, 2003)

1886. év

Januar • ..• •••••• • [...] Januar4-n. délután útaztak-el tőlünk lakhelyökre Budapestre Herman Ottó, és neje Borosnyay Camilla kedves rokonaink. Januar 5-én megjelent Borsod Megyei Lapok szerint Strike a színháznál. Januar 6-n. láttam a Sötét pont czímű színművet. Csiky Gergelytől. - Színészeink jól játszottak. [...] Januar 18. A közkedvességben álló Kövesi Albert comicus színész jutalom játékául Irma, úrfi bohózat adatott. írta Vértesi Arnold, és a Rászedett férjek czímű vígjáték, színészeink jól játszottak a színház telve Liptay Laura mint Irma úrfi szép, és kedves működött. Januar 19-i Borsod Megyei Lapok szerint, a színházi Strike megszűnt. Januar 26-n. temettetett Tóth István nyugdíjas kisdedóvó élte 69-ik évében. Mint a Borsod Miskólczi Példány Óvodának úgy szólván teremtője, hű ápolója, mint író, és egy nagy szerű alapítványt alkotó férfiú, halhatatlanítá nevét. Januar 27-n Margó Czélia, ki, Miskólczon már 1884-i országos dalárünnepély idejéből ismeretes a Cornevellei harangokban, 28-n a Gasparonéban lépett fel színházunkban, és most is dicsősséget aratott nálunk. Januar 30-n temettetett Alsó Zsólczán ifjabb Báró Vay Miklós, a ki, Goloppon folyó hó 28-n. önkezével vetett véget életének. Mi indította illy lépésre ezen szellemes férfiút? Még nem tudjuk. Lovagja volt a császári királyi Lipót rendnek, gondnoka a Sáros pataki református fő oskolának, tagja az új főrendi háznak. - Ezeken felül, mint szobrász vők ismeretes, az avasi temetőben lévő Palóczy emléken, az arczkép az ő műve, mint édes atyjának a már 84-dik éves idősb báró Vay Miklósnak, a református egyház kerületi gyűléseken elnöki helyettese is, ismeretes volt Miskólczon, - már teljesen meg volt őszülve, noha csak 58-dik. évében járt. Temetésén városunk, és megyénk szépen volt képviselve. Ugyancsak Januar 30-n tartá. a miskólczi ágostai vallásúak dalár egylete harmincz éves jubileumát. Februar. Februar 1-n megyei közgyűlés. Melczer Gyula alispán jelentést tett az 1885-k. évről. Szerinte, a köz egésségi viszonyok a legrosszabbak valának a gyakori, és sűrűn fellépő járványok nemcsak a gyermekek, de a felnőttek közül is bőven szedek áldozataikat, e miatt az oktatás ügye is hátra esett, mert az iskolákat gyakran, és ismételve is be kellett