Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1844. év

KözgyűlésünkGkezdődöt 12-én, végződött 26-án:) legnevezetesebb tárgya, a' segély osztó választmány' jelentése volt. Ugyan is, Miskólcz' tanácsa által, a' segedelem pénzből beépített, több, mint, öt ezer váltó czikk forintnyi, összeg, visszafizetése novemberi köz­gyűlésünkben, - városunknak meghagyatván, ezt nem teljesíté; hanem körleveleket kűldött-szét, határozattabban meg-tudni, kinek küldetek a' segedelem? mellyre válas­zoltatván, hogy a' városnak, még pedig szabad rendelkezéssel, minden tisztába jött, men, a' begyült tőke, még haladá a' beépített öszveget. Voltak azomban, számosan, kiknek ezen esemény fájt, mert személyes érdekből szerették volna, a' tanácsot, különösen pedig, a' bírót elbuktatni, - azért is, a' körlevél' modorába kötének belé, 's nem átallák azt lázzítónak keresztelni, indítványozni, hogy a' város' tisztikara függesztessék-fel. Egész terv, szövetek a' városi ügy' elejtésére, különösen Orczy János választék a' sült gesztenyének tűzből kikaparására, - bár elég szerencsétlenül, véle eggy véleményen valá­nak Herke Lajos, Sütő János, Máriássy István Kálmán, Gencsy László, és a többi. A' város mellett harczoltak, Vadnay Lajos, Bük Sigmond, Ragályi Károly, Okolicsányi Lajos, Vadnay Miksa, Vadnay Bertalan, Kun Lajos, Kun János, Török Sándor, Bene Jósef praefectus. Nagyon feltűnt e' zajos gyűlésen is, hogy a' rossz ügy' bajnokai, milly képtelen­ségekhez kenteiének nyúlni. Az első napon, felkerekedék Orczy János nagy hévvel, nyomozást indítványozva, az eránt, ki azon álnevű, a' ki, a' Jelenkorban városunknak a' megyei választmánnyal történt öszveütközését leírá? másnap' pedig, midőn a' város ügye, számos lakosok' jelenléttében, mindeneknél elébb kívántatott tárgyaltatni, a' kákán is csomót keresők halasztani akarák azt, végre, ebben, a' mi pártunk is megegy­gyezék. E' napon azomban, a' választmány' jelentésére csakugyan reá került a' sor, némellyek kívánák, a' körlevélre jött válaszoknak eggyenkénti felolvasását; de, ettől a' kívánság' helytelen volta, és az időszűke miatt, elüttettek, midőn pedig, már az ügy' városunk' javára, csak nem egészen eldöntetek, Másod Alispánunk, ki, még egész gyűlésünk alatt, nem szóllott, kérdésbe vevé annak törvényességét, de, nem pártoltaték, a' többség' véleménye ugyanis oda járult, hogy illy nagy közönség, a' szőnyegen lévő ügy' fontossága miatt, gyűlt-bé. A' műit gyűlésen, szendrei főszolgabíróságra ajánlottak közül, főispáni helyettesünk által, még az 1843. év' végén, Okolicsányi Lajos nevezteték-ki, bár Lossonczy András első helyen állott, az ajánlottak közt. Okolicsányi Lajos helyére, alszolgabírói hivatalra, jelen gyűlésen, a' járásbeli három fő esküitek ajánltattak. A' magyar nyelv' tárgyában jött királyi választ hálásan fogadá megyénk, a' meg nem adott pontok' sürgetését pedig követeinknek meghagyá. Marlins 3- án temettetek Nagy Juliánná, Soltész Nagy Jánosné' testvére, 4- én végbement párviadalok' eggyikében, az erővel belébonyolított ártatlan fél veszített, ki, pedig, nagyon szép jellemet tanúsíta, ellenfelének kihívását mind a' mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom