Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1843. év

kivált, mostani körülményeink, igen szigorúak, midőn lakainkat is, alig bírjuk felépíteni, a' mellett, az ecclésia' megye' leégett épületei is, sok pénzt kivisznek, hát még, majd, a' királyi városság, mennyi költséget kivánand? ez év külömben is elég mostoha, midőn, elmondhatjuk, hogy szüretünk nem lessz, melly pedig vidékünk' jövedelmének eggyik nevezetes forrása. A' mellett még hitsorsosim fizetni sem igen szeretnek, de, ha pénzünk volna is, leányaink, nevelésének rendezéséről elébbvaló lenne gondoskodni, mint tornyot építeni, mert a' tanító intézetek' javítása eggyik legfőbb tenni valónk. - És így, többen, ellenzék a' torony' építését, 's köztök Szathmáry Jósef superintendens, ki, na­gyon helyesen idézé, a' szent írás' e' szavait: ,,a' ki tornyot, akar építeni, üljön-le, és szá­molja-meg, az ő pénzét." Sept. 25-30-ig, megyénknél, folytatólagos közgyűlés, mellyben, a' halálos büntetés' eltörlése, valamint a' jury' behozatala, legkisebb ellenzés nélkül elfogadtatott. October 1-ső napján, Kis Tokajban, közbirtokossági gyűlésen voltam. Oct. 5. Téglaszerzés végett, voltam Sajó Ládon, és Ónodban, minden siker nélkül. Innét, az engemet vivő Lichtenstein Jósef miskólczi; és Fiedler Károly Kassai kereskedő urakkal, Szederkénybe is, el-mentem, hol, ezen urak, a' diósgyőri papíros malomhoz kívántató fákat rendelték-meg. Estvére hazajöttünk. Reám nézve, e' kirándulás azért nevezetes, hogy Felső Zsólczán túl, Szederkényig eső vidéken most jártam először. Octob. 12. estve, a' harangok gyúladást jelentének, elsőt a' júliusi után, a' mind­szenti catholicus kórházzal által-ellenben, égett valamely zsúpos épület. Octob. 17. Pócs András' császári királyi nyugdíjazott kapitány' 66. éves tetemeit kísértük a' temetőbe, - megholt 14-én. Ezen férfiú, igen szép ember vala, szolgált eggykoron, a' magyar testőrseregnél is. Ma estve, dörgött, villámlott, és midőn legjobban szakadt az esső, tűz támadt, a' város' felsőrészén, mellynek két épület lett áldozatává. Octob. 21. viradóra, Harsányi Sámuelre, valamelly gonoszok reátörtek, 's, őt meg­gyilkolák, vagyonait elrablották, illy eset, Miskólczon, tudtomra még nem történt. Octob. 24. reggel, a' Csermőkére kimenvén, délre, az egész termést leszedtük, lett három puttón szőllőnk, délután Bodnárné Néném' szüretén voltam, a' Csermőkén. Octob. 26. Mályi szőllőnket szedtük, lett a' Halászban 14. a' Kaczűrban 16. puttón savanyú szőllő. Octob. 27. a' Szent Györgybe mentünk-ki, az esső daczára is szedtük. Estvére azom­ban el nem végezhettük, felmaradt eggy járás, a' termés eggy törkő hordót, és eggy fennállót, felénél fellyebb, tőltött-meg. Octob. 28. Mivel az esső, múlt éjjel, és ma is, csaknem mindig ömlött, pinczénknél tapostattam és sajtóitattam. Octob. 30. A Szent györgyi szüretünket, mellyet tegnap előtt, az esső, nem engedett végre hajtani, mai napon délre végeztük-bé, borházunknál minden szőllőink eggyüvé

Next

/
Oldalképek
Tartalom