Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1843. év

Mi pedig, másfél évig folytatott tiszti ügyészi pályámat illeti, igyekeztem azt, tiszta lélekkel, szorgalommal, vinni, a' részrehajlást kedvezést kerülni, mit, Isten, és emberek előtt merészelek állítani. Fő czélül tűzém-ki, hogy, a' szerencsétlen bűnössel is emberi­leg bánjak, ennél fogva kihalgatám őket, kiket szabály szerént lehetett kezességre aján­lani, igyekeztem azon, hogy ítéletlenúl mindenik minél kevesebb ideig légyen fogház­ba. Május 1- én reggel 5. órakor az Avason járkáltam, gyönyörű látmány vala Miskólcz, és Diósgyőr' regényes vidéke, a' reggelnek bájai által még szebbé varázsolva. A' Természetnek mindenfelé díszlő zöld színe, a' fris lég, és az égnek borútól tiszta ürege, 's e' tájéknak fennséges alakja elég gazdagon jutalmazák ide jöttömet. - Valóban legkeményebben bünteti magát, ki, illy élvezetet hanyagon nélkülöz. 2- án gróf Teleky Jósefnek Erdély' Kormányzójának, és a' Tisza melléki egyház­kerület' fő Gondnokának tiszteletére valék, egyházunk' küldöttségével eggyütt, szónokunk vala Palóczy László Úr. A' gróf szálva volt Puky István Úr' házában. Városunkba jöttének czélja, az egyház­kerület' közgyűlésének önn elnöklete alatt leendő tartása. Délután 3- 4. óra közt, az Újvárostól piaczunk' alsó részére vezető közön, több házak elégtek. Fő ügyvéd Bakó János Úrnak, rendszeresen készített áltadási jeggyzékem mellett, vissza szolgáltattam mindenféle iratokat, mellyeket tiszti ügyészi elővitel végett, felelet' terhe alatt vettem kezeimhez. 7-én reggel 9. óra körűi ment-el. Szűcs Miklós öcsém, az országgyűlésre. Apostol Jósef, Faragó György, és Kun János útitársaival eggyütt. Böjtös Mihály, városunk' albírája, rövid betegsége után, élte' javában elhunyt, ezen igen becsületes férfiúnak, és derék hivatalnoknak illy hírtelen történt halálát köz részvét kíséré. 11- én ment-el, tőlünk, Kassai kereskedő Fiedler, és Sandfusz urakkal, Schmied Mathilde, Lassgallner Gottlieb August Úrnak, a' bécsi tűzkártérítő társaság' kassai ügy­vivőjének mostoha leánya, ki nállunk Szűcs Lajos öcsémért vala cserében, e' derék leánykát kellemes erkölcse, 's magaviselete csak nem testvérünké tevék, 's, őt mind­nyájan fájdalommal bocsájtánk-el körünkből. Szelídsége, szorgalma, díszes társalgása, valának azon főbb tulajdonok, mellyek által, bennünket magához köte, ezen jeles leánykának a' természet is kedvezett, igen szép testalkattal, és nemes vonású ar­czal. ­Szűcs Lajos, még, Kassán maradt, Lassgallner Úrnál, ki, azért viteté haza Mathildét, hogy a' tavasz beálltával, Anyjának a' ház, és kert körűi, segédkezeket nyújtson. 12- én jött vissza Pestről Szűcs Miklós öcséméket addig vitt szekeresünk szirmai lakos Szabó Mihály, ki, által, folyó hó 10-éről írja Miklós öcsém, hogy Pestre 9-dikben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom