Bánkúti Imre: A Rákóczi szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, és Zemplén megyékből. 1. 1705-1707 (Miskolc, 2003)

Dokumentumok - 1707

[Külső címzés:] Az Felséges Magyar Országi Vezérlő és Erdéli Fejedelemhez, Felső Vadászi Rákóczi Ferenc nagy jó Kegyelmes Urához Őfelségéhez alázatos supplicatiója belől megírt Pécsi Ferencnek. [Más kézzel rávezetve:] Visa ppp. Privat[um.] [Rávezetve a határozat:] 234. Pécsi Ferenc. A belőlírt instansnak a praespecificált summa elengedtetik. Datum in arce nostra Sáros Patakiensi 21 Septembris anno 1707. F. Rákóczi m. p. Caspar Beniczky m. p. [Oldalt:] Privata instantiák Terebest, Patakon és Szerencsen resolváltattakanno 1707. Eredeti. OL. G. 19. RSzL. II. 2. f. 394. Sárospatak vára, 1707. október 1. II. Rákóczi Ferenc perhalasztást rendel el Szentmarjai Ferenc panaszára, akinek katonái a felkelés kezdetén a terebesi összecsapás alkalmával állítólag Szokolyai Jánosnénak kárt okoztak. Felséges Fejedelem nekem jó Kegyelmes Uram. Alázatossan emlékeztettem Felségedet, amikor ezen magjar igaz ügy mellet való hadakozássának kezdetiben Isten Felségedet idegen országbul kőzinkben vezérelvén, én mint nemzetem szerető igaz hazafia, házamnál megmarattam és sem egy, sem más erősségbe magamat nem recipiáltam. Azonban tettset [így ! ] Felségednek kegyeimessen parancsolni egyik igaz hívének nekem is, hogy nemes Zemplény és ekörül levő vármegyékben Felséged hűségére és édes hazánk jeleseb igaz hazafiait, amely Felséged kegyelmes parancsolattyának effectuátiójában szintén amikor szívessen fáradoztam volna, jüven alá itt nemes Zemplény vármegyében, Terebesrül portások jöttének élőnkben, az mely a mi elöljáróinkkal öszvepuskázván, visszaverettettet, azuttán Terebessen végig igyekezvén menni Miglesz fele, hogy az ottan levő nemes vármegye hajdújit magunkkévá tehessük, ott resideáló páter paulinus uraimék klastromábul hozzánk puskáztak és mind Felségedet, s mind bennünket mocskos és becstelen szókkal szidalmaztanak. Noha magam és velem lévő tisztek eléggé protestálnánk, hogy ne cselekedgyék, mi tüllünk semmi bántódássok nem leszen, de mégis a lővéstűl és becsteleníttéstül semmit nem szüntenek. Felekezetünkbül meg is sebessíttettenek, kire felindulván az gyalogság, ők is erőszakossan rajtok mentenek, sokaknek javaiban praedát is hántanak, azon gyülevész nípet rulla tiltván, magamnak halálomra igyekeztenek. Azon portékák elpraedálása alkalmattosságával ott levő javaiban Szokólyi Jánosné aszonyom is megkárossíttatván, most már engemet törvénnyel akar