Bánkúti Imre: A Rákóczi szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, és Zemplén megyékből. 1. 1705-1707 (Miskolc, 2003)

Dokumentumok - 1706

314. Rozsnyó, 1706. december 22. II. Rákóczi Ferenc elutasító válasza Galambos Ferenc kérvényére, amelyben a jezsuitáktól elszenvedett üldöztetéséért és káraiért bizonyos, a jezsuitáktól elvett falvakat kért. Méltóságos Vezérlő Fejedelmünk, nékem is érdemem felet való jó Kegyelmes Uram. Az elmúlt siralmas esztendőkben tőb igaz hazafiaival edgyüt, az mi­dőn én is édes hazánknak lelki s testi szabadcságáért fegyvert fogtam vol­na, sokszori életem kockásztatásával, éjjeli-nappali tőredelmekel, minden javaim s jószágom elvesztésével számos esztendőket töltöttem volna, édes hazámon kívül ettem az bujdosásnak keserű kenyerét. Járult hozzá, hogy az akori ungvári pater rector Sigrai uram postára ülvén, az más­képen is nemzetünk ellen felindult ausztriai házat sinistra informátiókal gerjesztvén ellenem, azzal nemcsak causálta nékem ezerekbül álló ex­pensáimat, hanem amaz irtóztató Carafa laniénájának idején kécséges ki­menetelű rabságot szenyvedvén (holot praesentiámban 47 személlyeket vontának az tortúrára), igyekezet s igyekesztek azon az páter jesiviták őkegyelmek, hogy hóhérnak irtósztató fegyvere által érjék végét nyo­morult életemnek, melly meg is let volna másképen, ha az nagy irgalmú Úr Isten szentséges kezeivel nem védelmezet volna, eléggé compro­mittáltam magamat, ha csak egy pénz érőt javokban részt vettem is, szá­zat adok érette, sem senkit személlyekben őkegyelmek kőzzűl soha meg nem bántottam, az őkegyelmek ungvári collegiomát peniglen, az kozák ellenség belé szorulván, jó emlékezetű Semsey Pál uram commandója alatt elsőben is álgyúkkal az collegiumot rontotta s fel is égette az ellen­ség nyakában, annak utána fogót az várnak obsidiójához, és az mikor én Ungvár várában bementem, jóval is annak előtte pusztán állót az őkegyelmek collegioma. 1 Mindazonáltal minden mérgeket ellenem kiőnt­vén, midőn már egyebet véghez nem vihettenek volna, addig raboskod­tattanak, miglen az epperjesi 4000 forintos házamat őkegyelmeknek ce­dáltam volna. Mivel pediglen az elmúlt szécsényi conventusban az nemes magyar­országi confederált státusok eggyezzö akaratbúi deliberálták, hogy az páter jesovitáknak őkegyelmeknek az magyar hazábúl ki kellessék menniek, azt is experiáltam, hogy Nagyságod kegyeimessen szokot attyai kegyelmessége szerint az őkegyelmek jószágokbúi is conférait egynek is, másnak is igaz hivei és hazánknai fiai kőzzül. Vagyok tellyes hiedelem­mel, hogy nekem is maga igaz hívének s méltatlan szolgájának megte­kintvén igaz hazafiuságomat, nem nézi szolgálatomnak eddigien való cse­kélly voltát, béhúnt szemmel nem nézi ezerekbül álló terhes kölcségemel

Next

/
Oldalképek
Tartalom