Bánkúti Imre: A Rákóczi szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, és Zemplén megyékből. 1. 1705-1707 (Miskolc, 2003)

Bevezető

A helytörténet tanulmányozása és ismerete múltképünknek fontos része, mondhatni fundamentuma. A haza szeretete, a magyarság tudatos vállalása nemcsak azon alapszik, hogy valaki magyar anyanyelvű. A történelem reális, szépítés és torzítás, nacionalizmus nélküli ismerete éppúgy a hazaszeretet része, mint az anyanyelv. Múltunkat vállalni kell, fényes és sötét oldalaival, dicsőséges és kudarccal járó eseményeivel együtt. Mire lehet büszke egy nép? Megnyert csatáira, diplomáciai eredményeire, kultúrájára és irodalmára, műemlékeire, - de a helytörténet arra tanít bennünket, hogy büszkének kell lennünk a hétköznapok szerény, nem látványos, de nélkülözhetetlen munkájára, amellyel egy-egy falu, város, megye virágzó mezőgazdaságot, Európa-szerte híres szőlőkultúrát hoz létre, fölégetett falvait és házait újra felépíti, ha kell, egy generáción belül többször is. Ha van nép, amely erre öntudatosan hivatkozhat, akkor a magyar nép az. A helytörténeti kutatás jövője Borsod-Abaúj-Zemplén megye Rákóczi-kori múltjának feltárásában e dokumentumkötetek megjelentetését reményt keltőnek kell tartanunk. Az elmúlt évtizedben kedvezően alakult a kutatóhelyek sorsa is: Miskolcon egyetem jött létre, a Levéltár, Könyvtár, a Sárospataki Múzeum és Református Gyűjtemény is egyre intenzívebben foglalkozik a Rákóczi-szabadságharc helyi eseményeinek feltárásával. Reméljük, hogy ez a tevékenység egyre szervezettebb és bővülő formát kap és a publikálási lehetőségek is gyarapodni fognak. Jómagam azzal igyekeztem a helyi történész kollégákat támogatni, hogy elsősorban a fővárosban található levéltári anyagból (Rákóczi Szabadságharc Levéltára, a Károlyi-család Levéltára, Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára) válogattam iratokat. Remélem, hogy ezzel hozzá tudok járulni munkájuk sikeréhez és eredményességéhez. Bánkúti Imre