Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

A második házasságban tíz gyermek született, de csak négy érte meg a felnőttkort. Az igen magas kort megért apa vagy esetleg a matrónakorban meghalt anya erőszakossága és egyenlőtlen bánásmódja a gyerekek sorsát eléggé rendhagyóvá tette. A legidősebb, György (1784-1828) nem vehette el apja ellenkezése miatt a nőt, akit választott. 1816-ban házasságon kívül született meg első gyermekük, s csak egy évre rá, 1817 augusztusában kötöttek házasságot. A férj a sörfőzdét bérli, majd fiatalon meghal. Halála után az após pert indít a menye ellen azon a címen, hogy elpazarolja a vagyont, s gyámság alá akarja helyezni. Az özvegy anya láthatólag rossz helyzetben van, három fiát németvarga inasnak adja, s ezek elkerülnek a városból. A második fiú, János (1789- ), miután elvégezte Keszthelyen a gimnázium második humanista osztályát is, eltűnik a szemünk elől, majd obsitosként apja házában bukkan fel 1818-tól. Láthatólag apjával együtt él és vele együtt folytatja a kereskedést. Nem Keszthelyről nősült. Fiai mind végigjárják a helybeli gimnázium osztályait, lányai pedig huszonhárom-huszonnégy éves korukban helybeli iparosokkal kötnek házasságot. A családnak ez az ága gyökeret ver a városban. Franciska (1792- ), az idősebb leány nem ment férjhez, de 1820-ban gyereket szült. A kisbbik lány, Anna (1801- ) sem lett feleség. A két lány apjuk, majd pedig özvegy anyjuk mellett Keszthelyen élt az 1850-es évekig. A gazdag s presztízzsel bíró család házassági döntései rendhagyóak, valószínűleg a családi légkör individualizálta azokat. Sem vénlánynak lenni, sem pedig törvénytelen gyereket szülni nem volt „norma" a gazdag kereskedői közegben. Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy az elemzési szintek egyben módszertani szempontból is különböznek. Az első a leírásé, a második az elemző magyarázaté, a harmadik pedig a megértés szintje. A három szint egyben három eltérő értelmezés is. Az első mögött kulturálisan, értékeiben homogén közösség feltételezése áll, a másodikban sajátos helyzetű csoportok eltérő szituációi magyarázzák az eltérő döntéseket, a mikroszinten pedig a döntések individualizálódnak. Egyik megközelítés sem ad végső igazságot, de a többoldalú megközelítés egyértelműen gazdagítja tudásunkat, s egyben újabb kérdéseket vet fel. linger István szintén kereskedő és mészáros, az ő felesége pedig Fontana Borbála, helybeli kereskedő leánya.