Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
ben; vagy a házon belül egy kenyéren élő rokoni és nem rokoni csoport tagjainak famíliáját? Lakófél és háztartás A 19. század első feléből származó nem nemesek összeírásainál {popularis conscriptio ignobilium) szintén a famíliánkénti összeírás II. József-féle gyakorlatát követték, ahol egy famíliához tartozónak tekintették mindazokat, akik a familia fejével közös kenyéren éltek. 40 A 19. század közepén azonban az osztrák közigazgatási szervek által végrehajtott két népszámlálás (1850., 1857.) új fogalmat vezetett be, a lakófél (Wohnpartei) fogalmát, amellyel a korábbi összeírások família fogalmát kívánták helyettesíteni. 41 A lakófél-fogalom használata azonban az eddigi vizsgálatok alapján eltérő volt az 1850-es és az 1857-es népszámlálások végrehajtása során 42 Az 1850/51. évi felvételi egység tartalmára nézve a következőképpen rendelkezett a népszámlálás „Hivatalos Utasítása": „Egy különös fölvételi ívet kapnak a népszámlálásnál: a) minden házasságban élő gyermekével együtt, vagy ha nincsenek azok nélkül; b) fivagy nőözvegy ha gyermeke van; c) azon nőtlen vagy hajadon és özvegy gyermektelen személyek, kik cselédet tartanak, és magokban laknak vagy saját vagyon, hivatal- vagy keresetből élnek." 43 A lakófél-fogalom tehát ebből az utasításból következően a nukleáris családok elkülönítését célozta, s ez tetten is érhető a végrehajtás elemzése alapján. 44 Ez a fogalom az 1857. évi népszámlálásnak is alapegysége maradt, de használatában - a Torna mezővárosi és a szőlősardói összeírói gyakorlat elemzése alapján - jelentősen eltért az 1850. évitől. Ekkor már nem érvényesült a nukleáris családok, az együtt élő rokon családmagok merev elválasztásának a gyakorlata, hanem elsősorban a tulajdoni státus szerinti tagolás határozta meg a lakófél-egységet. 45 A „házbirtokos" szülő és házas gyermeke többnyi40 Thirring G., 1903. 25., 69. « Ficker, A., 1870. 78. 42 L. Heilig B. és Pozsgai idézett munkáit. A „lakófél" alkalmazhatóságának problémáját felveti Faragó T., 1989. 439. « Közli Dányi D., 1993. 92-93. 44 Az 1850. évi népszámlálás házankénti és lakófelenkénti összesítő ívei fennmaradtak Torna vármegye településeire vonatkozóan a Kassai Állami Területi Levéltárban. Részletesebben 1. Pozsgai P., 2000.172-173. 45 Kivételt képeznek a bérlőcsaládok, akik bár nem voltak önálló háztulajdonosok, mégis többnyire különálló lakófelet alkottak Tornán.