Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

A tulajdonviszonyoknak - a telkes jobbágy státusnak - nyilván meghatározó szerepe volt. De feltehető, hogy amennyiben a jobbágygazda fiai közösen örökölték az egész-, fél- vagy negyedhelyes jobbágytelket, akkor még az apa életében kialakulhatott az együtt élő, közösen termelő és fogyasztó összetettebb családképlet.

25 A családciklus korábbi szakaszában azonban, amikor a gazda fiai esetleg még gyermekek voltak és munkaerőhiány lehetett a jellemző, a háztartás szükségszerűen egészülhetett ki akár nagyobb létszámú idegen munkaerővel is. Az apa és az özvegy halála után a házas fiútestvérek továbbra is maradhattak telekközösségben, amely azonban már a termelőmunka részbeni elkülönülésével (külön dézsma) és a fogyasztás akár teljes elkülönülésével is együtt járhatott (külön kenyéren élés). A jobbágytelek tartozékainak, a házhelynek és a külsőségeknek a szétválása lehetővé tette, hogy a jobbágyok mindig az adott körülményeiknek megfelelő nagyságú úrbéres telekbirtokot fogjanak föl.

26 Ez nagyon jelentős mértékben megnövelte a jobbágyparaszti háztartások alkalmazkodóképességét a mindenkori körülményeikhez.

27 A családciklusnak abban a szakaszában, amikor éppen nem volt elegendő munkaerő egy egésztelek külsőségeinek a megművelésére, a gazda idegen mimkaerőt (szolgákat ill. zsellércsaládokat) is igénybe vehetett, különösen akkor, ha kedvezőek voltak a terméskilátások és/ vagy az értékesítési lehetőségek. Ellenkező esetben elhagyták az egész telek jogát, és csak fél vagy negyedtelket vettek az adott időszakban művelés alá - földesúri terheiket könnyítendő -, vagy egyéb „stratégiákhoz" folyamodtak az uradalom kijátszására.

28 A jobb ágyház tartások összetételének változása, a családciklus fázisainak figyelembevételével részben tehát magyarázatot lehet adni az urbáriumok és a dézsmajegyzékek adatainak időbeli változására. A jobb ágyház tartások valószínűsíthető típusai, a paraszti família szerveződésének és megjelenési formáinak tanulmányozásakor fontos a földesúri szolgáltatások és az egyéb jobbágyi terhek változásainak feltérképezése, ezek a tényezők ugyanis nagyon jelentősen befolyá25 A jobbágyok „ősi" és „szerzett örökségére", hagyományozási jogára 1. Varga J., 1969.480-483. 2

6 Veress É., 1966. 348. 27 A jobbágy és a zsellércsaládok gazdálkodási „mozgásterét" nagyon jelentős mértékben növelte a telki állományon kívül a pusztatelkek művelése, avagy a „pusztára szállás" lehetősége. Lásd Buza J., 1978. 269-271. 28 Veress É., 1966. 354.