Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

kitűzése a paraszti termelőüzem és árutermelés tanulmányozása volt az örökös jobbágyság korszakában.

16 Veress Éva paraszti munkaszervezetre irányuló vizsgálatai közben jutott el a paraszti gazdaság és háztartás, a jobbágy termelőüzem fogalmai körülhatárolásának fontosságához. A 16-17. századra nem álltak rendelkezésre a paraszti háztartásokról készült részletes kimutatások, ezért az adóztatás céljából készült összeírások közül az urbáriumok és a dézsmajegyzékek összehasonlító elemzésével kívánta a paraszti munkaszervezetet vizsgálni. A paraszti „família" Veress Éva a különböző időpontokból származó urbáriumok és dézsmajegyzékek névanyagát egyrészt a jobbágycsaládok településen belüli topográfiai elhelyezkedésének feltárására, másrészt a jobbágyháztartások összetételének vizsgálatára használta fel.

17 A dézsmajegyzékekben szereplő adózók nevei nagyobbrészt hiányoztak az urbáriumokból, és a dézsmajegyzékek névsorában az urbáriumból ismert telkesjobbágyok között voltak felsorolva, sok esetben a szomszédos telkesgazda családnevét viselték, tehát annak telkén lakó rokonok vagy a névazonosság hiányában affinális rokonok, hazátlan zsellérek, cselédek, szolgák lehettek. Veress Éva megfogalmazása szerint: „Az árutermelő gazdaságok körül létrejött együttesek laza és bonyolult összetétele már nem nevezhető paraszti nagycsaládnak; az árutermelő jobbágy telkén élő háznép sok tekintetben önálló, rokon és nem rokon tagjait olyan tágabb gazdasági kapcsolat, és a gazdasági függőséggel járó olyan hierarchikus szervezet fűzi egybe, amely valóban leginkább a feudális tartalmú paraszti „familiaritás" fogalmának felel meg."

18 gozat kereteit meghaladná a háztartás korábbi századokra ill. nem paraszti közösségekre vonatkozó vizsgálata. Az előbbire és a kutatás nehézségeire 1. Szűcs ]., 1983. 136-158., az utóbbira a 16. századi városi polgári családra 1. Granasztói Gy., 1982. 605664., a 18. századi falusi kézművességre Faragó T., 1985. 7-45., a budai háztartásokra a 19. sz. elején 1. Bácskai V., 1992. 25-45. ill. a 19. sz. első felének kassai háztartásaira 1. Czoch G., 1997. 16 Makkai L., 1966. 7-8. 17 A felvételi egység eltérő a dézsmajegyzékek és az urbáriumok esetében. A dézsmakivetés alapja a személyi tulajdont képező adóköteles termény, termék, jószág (gabona, bor, bárány, sertés stb.) tekintet nélkül a termelés üzemszervezetére, az urbáriumok felvételi egysége viszont ekkor a jobbágyok használatában lévő telekrész volt tekintet nélkül arra hogy hányan lakták, hogyan gazdálkodtak vele, milyen módon teljesítették adóját. 18 Veress É., 1966. 369. A paraszti famíliára 1. még Kosáry D., 1963.120-131.