Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

időpontokból származó forrásokból származtatott statisztikai mutatók összevetne tőségének megalapozottsága megkérdőjelezhető. Az egy időpontra vonatkozó összeírások csak statikus állapotok bemutatására voltak alkalmasak, tehát nem tudtak képet adni a háztartások és a családok fejlődési szakaszairól, ciklikus változásairól - szerveződésük folyamatáról. A háztartás „házon kívüli" rokoni kapcsolatainak jelentősége szintén elsikkadt a kezdeti egyoldalú kvantitatív vizsgálatok következtében, amelyekkel a nukleáris családok korai angliai elterjedtségét kívánták bizonyítani az összetett háztartásokkal szemben.

7 A kritikák hatására a hetvenes és a nyolcvanas évektől a rokonsági kapcsolatok és az örökösödési rendszerek vizsgálata is egyre nagyobb teret kapott a család- és háztartásszerkezeti kutatásokban.

8 A történetileg kialakult család- és háztartásszerkezeti típusok európai eltéréseire és azok összehasonlító vizsgálatára ösztönzőleg hatottak, a fenti vizsgálatok mellett, John Hajnalnak az európai házasodási minták különbözőségére irányuló kutatásai, amelyek felhívták a figyelmet a kelet-európai és a nyugat-európai háztartásszerveződés lényegi különbségeire.

9 Család - háztartás - családciklus A család és a háztartás fogalmának körülhatárolása a népszámlálási listákból csak sematikus és többnyire túlzóan leegyszerűsítő módon volt megvalósítható.

10 Berkner lasletti fogalmakra vonatkozó kritikájában éppen azt emelte ki, hogy a háztartást tulajdonképpen maga a népszámlálás hozta létre, mert Laslett a számlálóbiztosok által elkülönített csoportokat tekintette háztartásnak, vagyis a házban együtt élő csoportot, míg családnak e csoport rokon tagjaiból álló együttest definiálta.

11 Kizárta a háztartásból azokat is, akik külön laktak, jóllehet ugyanazon a belső telken éltek együtt, de különálló épületben; 7 Reay, B., 1996. 8 Az öröklés különböző formáinak a háztartásszerkezerre gyakorolt hatására Berkner, L. K., 1977., Goody, ]., 1976. 9 Hajnal, J., 1965.101-143. 10 Több ország, így Anglia népszámlálási gyakorlatára is a listás népszámlálás volt a jellemző, ahol az egyes házakban és háztartásokban élő személyeket folytatólagosan sorolta fel az összeíró, s elválasztotta a különállónak tartott háztartásokat egymástól. Ausztriában és Magyarországon azonban a háztartási lajstrom (fölvételi ív) honosodott meg és volt használatban az egyéni számlálólap bevezetéséig. » Berkner, L. K., 1975. 722.