Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

löníti el. A jelen tanulmányban a továbbiakban e társadalmi irányultságú olasz mikrotörténeti irányzat elméleti-módszertani megfontolásait vizsgáljuk Az olasz mikrotörténészek a társadalmi rétegződés leírására az 1970-es években általánosan használt klasszifikációs eljárások kritikájából indultak ki. Ez utóbbiak szerint a kutatás első lépésében a történésznek meg kell határoznia a vizsgált társadalomra jellemző nagy csoportokat, majd ezt követi azok részletesebb elemzése. Ebben a megközelítésben a társadalmi kategóriák meghatározásának egyik legkifinomultabb és a mai napig igen közkedvelt módszere a szocioprofesszionális osztályozás, amely egyszerre több, gazdasági és szociális tényezőt is figyelembe vesz a csoportok kialakításához. Ezt a módszert az 1960-as évek elején, az újkori francia városok társadalmának kutatására szervezett, Ernest Labrousse által vezetett történészcsoport egyik meghatározó egyénisége Adeline Daumard két nagy visszhangot kiváltó cikkében ismertette.

9 Az olasz mikrotörténészek a társadalom szerkezetének leírására alkalmazott klasszifikációs eljárásokat nem az egyes kritériumok megválasztása, esetleges finomítása, lokális, vagy átfogóbb felhasználása szempontjából kritizálták. Grendi, majd Levi, és az őket követő történészek a klasszifikációs eljárások hátterében álló társadalomfelfogást bírálták, mely szerint a társadalom szerkezete statikusan egymás mellé helyezhető csoportok összessége. Másként fogalmazva a társadalmi rétegződés formalizálásának azt a deduktív módját kérdőjelezték meg, amely a korabeli társadalmi szereplők univerzumától függetlenül, utólagosan konstruált, elvont makrokategóriák alkalmazásán alapult. Grendi a mikrotörténeti megközelítés egyik első programadó cikkében amellett érvelt, hogy a társadalomtörténet problematikája nem a valóságosnak tételezett társadalmi osztályok és az ezeken alapuló társadalmi struktúrák illetve rétegződés vizsgálata: „a társadalomtörténet az egyének és a csoportok közötti kapcsolatok története."

10 A mikrotörténeti megközelítés ezek alapján a társadalom szerkezetét interperszonális viszonyok kombinációjának, vagy másként fo9 Daumard, Adeline: Structure sociales et classement socio-professionel. Rapport des archives notariales au XVIIIe et au XIXe siècle. Revue Historique 1962.1. 139— 154. és uo. Une référence pour Tétude des sociétés urbaines en France aux XVIIIe et XIXe siècles. Projet de code socio-professionel. Revue ^histoire moderne et contemporaine. 1963. juillet-septembre, 185-210. 10 Grendi, Edoardo, i.m. 1977. 519.