Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

jóval több História Domusból, akkor a községi életre vonatkozólag fontos információkat nyerhetünk. Mivel a falutörténetek elsősorban egy-egy kisközösség életéről, szokásairól, ezeknek a szokásoknak a változásairól, illetve a „nagyvüágban" történtek helyi lecsapódásairól szórnak, lényeges lehet az is, hogy egy faluban hányan bérmálkoztak a különösen antiklerikális Rákosista diktatúra (1949-1956) időszakában, illetve 1963 - az amnesztiarendelet érvénybe lépése - után. Jelzés értékű lehet az 1949 utáni korszakból az adakozásból befolyt összeg, a templomépítés lehetőségei stb. Ha pedig az 1945 előtti korszakot vizsgáljuk, akkor - a plébános kvalitásaitól függően - tájékozódhatunk a kisközösségi élet számtalan aspektusáról, vagy éppen arról, hogy mely rádióhírek, újsághidósítások jutottak el a község néha egyetlen értelmiségiéjéhez, rajta keresztül a faluközösséghez. A második világháború eseményei Zselickislakon Az elemzések tárgyául választott Somogy megyei História Domusokban a „nagyvilág" 20. századi hírei közül a legnagyobb terjedelemben a második világháború helyi eseményei szerepelnek. A közel 300 oldalas, 1927-től vezetett zselickislaki História Domusban a plébános húsz oldalt szentelt az 1944r-45 közötti események leírásának.

2 A német csapatok kivonulása a közeli megyeszékhelyről, Kaposvárról, illetve az ezzel járó rekvirálások, fogatelkobzások éppúgy szerepelnek a zselickislaki plébános feljegyzéseiben, mint az orosz katonák rablásai, a „málenkij robot" bemutatása.

3 Ezek a leírások a községtörténet számára színes képekkel festik le, hogy mi történt akkor, amikor a front elérte a falut. A mikrotörténeti vizsgálathoz szolgál adalékokkal a helyi plébános az orosz katonák által elkövetett nők elleni erőszakkal kapcsolatban megfogalmazott kétértelmű bejegyzésével. E szerint tudomása volt arról, hogy „néhány not megbecstelenítettek. A plébános azonban arról nem hallott, hogy csak egy lányt is megbecstelenítettek volna. A lányok vigyáztak magukra és a szülők is lányaikra."

4 Ezekből a mondatokból nem nehéz kihallani azt a manapság is sokak által vallott felfogást, hogy a nemi erőszakot elszenvedő nők felelősek a velük történtek miatt. A leírtak természetesen a plébános szubjektív gondolkodásmódját tükrözik, ám a falu egyházi ve2 Zselickislaki plébánia História Domusa. 132-152. (A második leghosszabb leírás 1935-bőí egy helyi tanítóválasztási ügyről tudósít.) 3 uo. 132-152. 4 uo. 15.