Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
kegyetlen ostorozásával". 17 Ugyanakkor az Ibsen világszemléletéről a Népszavában közzétett írás megmutatta: a szociáldemokraták akkor is hajlandóak kiemelkedőként értékelni egy művészt, ha vele kapcsolatban be is vallják: munkássága, gondolatvilága egészét nem ismerik el a magukénak. 18 Arra vonatkozólag, hogy a magyarországi szociáldemokraták kiket, illetve milyen típusú történelmi személyiségeket utasítottak el, e naptárak korántsem szolgálnak olyan jól elemezhető információanyaggal, mint a kiemelkedőekként méltatott alakok esetében. Ám figyelemre méltó: a megfelelő dátumoknál rendszeresen megemlékeztek egyes uralkodók, továbbá más vezető politikusok, katonatisztek elleni merényletekről; királyok, császárok elűzéséről. A legfeltűnőbb XVI. Lajos, francia király sorsának bemutatása: az 1896-1919. évi naptárakban 15 esetben emlékeztek meg halálra ítéléséről, 17 esetben kivégzéséről és 10 esetben arról, hogy XVI. Lajost 1792-ben a Templeba zárták; az 1910-1919. évi naptárakban mindhárom eseményt külön-külön is kiemelték. Ezenkívül Marie Antoinette kivégzéséről 21 esetben emlékeztek meg a naptárak. Lajos Fülöp, francia király 1848. évi elűzetésének dátumát pedig 23 naptár kezelte kiemelten. - Különösen érdekes, hogy míg a 67 „nagy ember" között mindössze 2 orosz forradalmár szerepel (Herzen, Lavrov), addig - feltehetően az orosz forradalmi mozgalmakkal különösen rokonszenvező Szabó Ervinnek 19 köszönhetően - az 1903. évi kötettől a naptárak rendszeresen megemlékeztek az orosz forradalmárok merényleteiről: így pl. különkülön a II. Sándor cár elleni 3 merényletről (az 1879. éviről: 18 esetben, már az 1902. évi naptárban is; az 1880. éviről: 17; az 1881. éviről: 17). S bár a szociáldemokraták elvüeg nem értettek egyet a merényletekkel, rnint forradalmi módszerrel, az 1903. évi naptár cikkírója úgy vélte: az oroszországi helyzet, a cári önkényuralom kényszerítette e pályára az orosz forradalmi mozgalmat. Az orosz forradal17 (g. h.): Ibsen. Népszava, 1906. máj. 24. 1-2. Az írás szerzője feltehetőleg Grosz Henrik, (vö. Sz. Debreczeni Kornélia: Magyar írói álnév lexikon. Bp. 1992.174.) 18 Ibsen halálához. Népszava, 1906. máj. 25. 3-4. Ld. még: (g. h.): Schiller. Népszava, 1905. máj. 9. 5-6. Az írás szerzője feltehetőleg Grosz Henrik, (vö. Sz. Debreczeni Kornélia i. m. 174.) 19 vö. ehhez: Litván György: Szabó Ervin, a szocializmus moralistája. Bp. 1993. (Századvég biográfiák) 75-77., 152., 267-268., 273. — Szabó Ervin Népszava-naptárszerkesztői tevékenységéről ld. Soós Pál: A pályakezdő Szabó Ervin politikai és kulturális törekvései. (Fejezetek a magyar századforduló munkásművelődésének történetéből.) Bp. 1977.149-154., 160. Litván György: i. m. 62-63., 266.
