Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

Térjünk azonban vissza a mikrohistória képviselőihez. A mikrotörténetírást „feltaláló" olasz, valamint a nükrotörténetírás francia recepcióját megvalósító történészek elsődleges célja az volt, hogy a mikrotörténet eszközeivel egy átlagos, hétköznapi embert mutassanak be. Egy személy mikrokozmoszának bemutatásával pedig számos más mikrokozmoszra világítsanak rá, illetve, hogy az elit kultúra által elfedett népi kultúra szerepelőit a történetírás számára is ismertté tegyék. Az első kísérletezésekben az esetek egyedisége az általánost próbálta reprezentálni, vagyis az elkészített esettanulmány illusztráció volt az általános kép megrajzolásához. Carlo Ginzburg, Maurizio Gribaudi, Giovanni Lévi viszont egyáltalán nem egy átlagos ember páldáját kívánta bemutatni. A rendkívüli, tehát inkább kivételes személyiségeket, egyéniségeket állították tanulmányaik középpontjába. A „jelentéshálóban függő állat" helyett a „szabad akarat megtestesítőjéről", a „racionális és cselekvő egyénről" írtak.

38 A rmkrotörténetírás német recepciója mindemellett egy új fogalommal bővítette a mikrotörténetírás eszköztárát: a mindennapi élet fogalmával. Kiindulási pontjuk a Braudel-i mindennapi élet fogalom volt, melyen az élet apró tényeit értették: a ruházkodást, étkezést, betegségeket, lakást stb. A braudel-i elméletben erre a statikus alaprétegre épülnek a középesen tartós hatások, rnint a szokások, majd harmadik szinten az igazán hajlékony és mozgékony stmktúra, a gazdasági élet. A tudattalan ismétlődés, a rutin ebben a közegben a változatlanság, mozdulatlanság látszatát eredményezi. Ezt a statikus felfogást próbálta dinamikussá tenni Michel Certeau Goffmannak a társas érintkezésre vonatkozó munkáinak hatására. A kulturális fogyasztást vizsgálva Certeau mutatott rá arra, hogy a fogyasztás (étkezés, ruházkodás, lakás) korántsem olyan passzív jelenség, rnint ahogy azt Braudel feltételezte. Végeredményben a fogyasztás ugyanolyan aktív cselekmény lesz a fogyasztás reprezentációi révén. A statikus kép megváltoztatásához Foucault hatalom-elmélete járult még hozzá, melynek hatására a történészek által elképzelt passzív statikus mikrovüág megmozdult. Feltéteroszintű vizsgálat és a társadalmi jelenségek konstruálása. Aetas (Szeged, 1996) 4. szám 217-237. 38 Ginzburg, Carlo: The Inquisitors as Anthropologist. In Clues, Myths, and the Historical Method. The Johns Hopkins University Press. Baltimore. 156-164. pp. (1992); Gribaudi, Maurizio: Échelles, pertinence, configuration. In Jeux d'échelles. LM micro-analyse à V

expérience. Textes rassemblés et présentés par Jaques Revel. École des Hautes Études en Sciences Sociales (EHESS) Gallimard-Le Seuil: Paris, 1996.