Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

különös gondolatnak bizonyul. Ahelyett, hogy mások tapasztalatait próbálnánk a mi képzeteink közé szorítani - és az olyannyira hangsúlyozott „empátia" mögött a legtöbb esetben ez rejtőzik - ha el akarunk jutni a megértésig, el kell vetnünk ezeket az elképzeléseket és más emberek tapasztalatait a személyre és az énre vonatkozó saját eszméi kontextusában kell szemügyre venni..."

32 A jelentéshálóban függő állat „evolúciója" Geertz elméletének középpontjában tehát szintén az egyén állt, de egy kicsit másként, rnint Turner és Leach tanulmányaiban. „Max Weberrel együtt úgy vélem - írja Geertz -, hogy az ember a jelentések maga szőtte hálójában függő állat. A kultúrát tekintem ennek a hálónak, elemzését pedig éppen emiatt nem törvénykereső kísérleti tudománynak."

33 A jelentéshálóban függő állat, mint metafora és a szimbolikus antropológia társadalmi drámaelemzései mintául szolgáltak az 1960-as 70-es évek történetíróinak is. A hagyományos történetírói elképzelésekkel szemben, a klasszikus történetírói módszerek ellenhatásaként jelentkezett egy új történetírói irányzat, a mikrohistória. A mikrohistória olyan témákat érintett vagy állított kutatásának fókuszpontjába, melyekről korábban a történettudomány elfeledkezett. Foglalkozott a nők és a gyerekek, a mentalitás, a halál, a szülés és születés, a népi kultúra, a betegségek és a szexualitás vagy például az elmebaj történetével. Megjelenésének tehát jelzésértéke volt. A mikrotörténeti esettanulmányok zöme egy-egy konfliktus, krízis, kultúrák közti találkozások „sűrű leírására" vállalkozott. A konfliktus vagy krízis által teremtett, akciókban, cselekvésekben megragadható kvázi-közösségek voltak az esettanulmányok középpontjában, melyben a szereplők által megélt események szövegben rögzíüt értelmezési kísérleteit próbálták a történeti antropológia képviselői valamilyen értelmezési keretben elhelyezni.

34 „A kmtúrában az emberek megalkotják önmagukat és má32 Geertz, Clifford: Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez. In Vári András (szerk.): Misszionáriusok a csónakban. Antropológiai módszerek a társadalomtörténetben. Akadémiai: Bp. 1988.109. 33 Geertz, Clifford: Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez. In uő: Az értelmezés hatalma. Osiris: Bp. 1994.172. 34 A pestis és az éhínség, mint krízishelyzet volt témája Barbara Tuchman könyvének: Tuchman, Barbara: A Distant Mirror. Macmillan: London, 1978

1

., 1979

2

. Magyarul: Távoli tükör. A szerencsétlen 14. század. Európa: Bp. 1987. A boszorkányság gazdaság és társadalomtörténeti összefüggéseit tárta fel Paul Boyer és Stephen Nissenbaum könyve: Boyer, Paul-Nissenbaum, Stephen: Salem Possessed. The Social Origins of Witch-