Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

gyónok tulajdonosai alkották szinte teljes egészében az 1710-es évek városi vezetői körét, tanácsát. Forrásaink szerint 234 nemes adatait tudtuk bevonni a vizsgálatba. 1711-ben a nemesi háztartások 90%-ában jelöltek szőlőművelést és bortartást. Ez az arány megfelel a Miskolcról és környékéről eddig kialakult képünknek. Az állattartás - minimálisan - mintegy egyötöde a nemesi gazdálkodás körébe tartozott, ennél kevésbé a földművelési ágak. Összeírásunk iparos nemeseit igyekeztünk az 1724-25. évi alapján is megnevezni. 39 fő közül 11 fő esetében ez sikerült, tehát több mint egynegyedük saját maga vagy már fia, rokona révén továbbra is Miskolcon űzte mesterségét. Ugyanakkor, a nyilvánvaló tévedések beszámításával is, egy igen jelentős változásra, kicserélődésre utalhatunk. Egyáltalán csökkent a nemesi iparosok száma. A névadással kapcsolatban érdemes azt is megjegyezni, hogy a vezetéknevek 46%-a egyúttal a megadott foglalkozást is jelölte. Ezek sorrendben a következők voltak: lakatos (5), szabó (4), borbély, csizmadia, kovács, mészáros, molnár, ötvös, szűcs, varga. Az illetők földrajzi mobilitásával lehetnek kapcsolatosak a kéttagú vezetéknevekben található településnevek: Debrecen, Böszörmény, Bánya, Szendrő, Torda, Munkács, Várad. Lokális mikroszintek - végrendeletek, osztálylevelek, vagyonleltárak Lokális vizsgálatunkba igyekeztünk bevonni a végrendeleteket, az osztályleveleket és a vagyonleltárakat is. Ezek a források olyan öszszetett információk hordozói, hogy többféle szempontú kutatást kellett folytatnunk. Egyelőre nem a kvantitatív szempontokat követtük, hanem sokkal inkább a mentalitásjegyeket. A jelenleg feldolgozott és rendelkezésre álló más források összekapcsolásával egy, esetünkben többnyire rövidre szabott életpálya felvázolásával igyekeztünk kiegészíteni a statikus képet. A rendelkezésre álló szakirodalom arra is ösztönzött bennünket, hogy ezeket az eredményeket másokéval öszszevessük.

8 A végrendeletek és az osztálylevelek forrásértéke közötti 8 Gajáry István: A városi tanácsi hagyatéki irategyüttesek az 1848 előtti társadalom történetének kutatásaiban, 59-64. In Rendi társadalom - polgári társadalom 2. Kutatás - módszertan. Gyula, 1989.; Rácz István: Debreceni végrendeletek 1595-1847. Debrecen 1983.; uő: Debreceni vagyonleltárak 1717-1848. Debrecen 1984.; uő: Hajdúvárosi végrendeletek és osztály levelek, 135-156. In Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve. 12. k. Debrecen 1985.; uő: A debreceni cívisvagyon. Bp. 1989.; Horváth József: Győri végren-