Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

TÓTH PÉTER Egy borsodi mezőváros kapcsolatai a középkorban és a koraújkorban* Az újabb történeti kutatások egyre inkább felismerik és hangsúlyozzák a mezővárosok szerepét a középkori és koraújkori gazdaságban, kereskedelemben és kultúrában. Ennek következménye, hogy a mezőváros-kutatás a modern történetírásnak talán az egyik legvirágzóbb területévé vált: ezt nemcsak az általános és módszertani jellegű tanulmányok bizonyítják, hanem az azok eredményeinek a közvetlen felhasználásával készült monografikus feldolgozások is. Az alábbiakban egy tulajdonképpen nem igazán jelentős borsodi mezőváros: Sajószentpéter esettanulmánya segítségével teszünk kísérletet arra, hogy rekonstruáljuk, milyen hatások formálhatták a késő középkorban és az azt követő időszakban az ilyen jellegű településeken lakók életét. Hogy egy efféle rekonstrukció korántsem könnyű feladat, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy például ennek a korszaknak mindössze két építészeti emléke maradt fenn a településen: a gótikus templom sekrestyéjének ablak- és ajtókerete - pedig a kő a pergamennél és a papírnál jóval időállóbb. Néhány szót az előzményekről, illetve a gazdasági és közjogi keretekről. Sajószentpéter a Sajó-völgy és a borsodi Bükkalja azon települései közé tartozik, amelyeket a szőlőművelés és a bortermelés indított el a mezővárosi fejlődés útján a 13. század második felében. Ennek ma is látható jele az új piactér kiépülése a következő század közepétől, központjában az új templommal, amely a 14. század elején már eskütétel színhelye - e templom patrociniuma, Szent Miklós egyébként az etnográfiai kutatások tanúbizonysága szerint közvetlen kapcsolatban állott a bortermeléssel és -kereskedelemmel. A mezőváros ilyenképpen való településszerkezeti megnagyobbodása akár tudatos telepítésre is utalhat. A gazdasági fejlődést jól mutatják az ilyen típusú privilégiumok. A részleges vámkiváltságokat - amelyek szerint a lakosok kereskedési tevékenysége Gömör vármegye felé irányult - a 15. század első felében kellett a vármegyei tanúbizonyságokkal igazoltatni, s ezekhez a * A jelen előadás egy nagyobb szabású tanulmány egy részének jegyzetek nélküli változata.