Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
volt, a várfalak ugyan nem voltak különlegesek, de mivel meredek sziklákra épültek, gyalogosan is nehéz volt a közelükbe jutni. A török jelenlétére vonatkozó adatok Időszakunkban meglehetősen egyenletesen fennmaradt urbáriumokból arra következtethetünk, hogy 1554, Fülek eleste után, fokozatosan tolják előre a hódoltatás határát. Csak Fülek visszafoglalása után tűnnek el a török adóztatására utaló bejegyzések. Az ekkor felvett urbáriumban rögzítették, hogy az azt megelőző időben hogyan adóztak a töröknek az uradalom falvai. Csak Murány, valamint a tőle északra fekvő inkább vlach falvak, Vernár, Helpa, Polonka, Telgárt, Sumjác nem fizetett. IIa Bálint úgy véli, a török hatására 1553 után kezdenek feltűnni a hódolt falvak, 1566-ra az egész megye behódol - kivéve Krasznahorka és Murány várát „amelyek szerencsés fekvésüknek következtében elkerülték a hódoltatást". Azt állítja, hogy 1548-ban a kettős királyság zavaros adóztatása miatt viszonylagosan alacsony, 6 évvel később 1554-ben (5 évvel a Gömörben is harcoló Salm vezette királyi hadsereg elvonulása után), pedig egynegyedével emelkedett. A török pusztítás részletezése után pedig kijelenti, hogy a megye lakossága: „1570-re a középkori számának legkevesebb negyedére csökkent". A murányi uradalomban az 1556-os pusztítás után mint ahogy az urbáriumok alapján meggyőződtem - folyamatosan nő a népesség. A megye tizedjegyzékeiből pedig az derül ki, hogy a tizedjövedelem állandó mennyiségű illetve lassan emelkedik. Úgy gondolom, hogy az IIa Bálint által bizonyítani kívánt demográfiai mélypont, amely után a vlach népesség előretörése bekövetkezett, nem volt nagymértékű. Megállapíthatjuk, hogy a töröknek fizetett összeg a Murány várához fizetett cenzus értékéhez képest kb. tízszeres. Bár valószínű, hogy ez az összeg teljes mértékben soha nem került a törökhöz, mégis azt mutatja, hogy ezen a területen eltért a magyar és a török adóztatási gyakorlat. 18 Murány nagyobb hatásfokkal tudta a hódoltsági területen termett terményekből a tizedet beszedni, mint a szemben elhelyezkedő Fülek. Mégis a végeredmény ugyanaz: pénzre átszámított értékben kb. ugyanannyit hajtott be a két fél. 18 A hódolt területek magyar adóztatására Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a törökhódoltságban. Bp. 1981.
