Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

egyszerűsítette a problémát. Felismerte azt, hogy a falvakban időszakosan heverő pénztőkéjük elsősorban a zsidó kereskedőknek és a regálébérlőknek volt.

9 Tóth Zoltán állapítja meg viszont, hogy a múlt század ipari átalakulása folytán „... tömegesen jelennek meg a városokban a monarchia nagy termékenységű régióiból származó, társadalmi felemelkedésre törő, felhalmozói mentalitást hordozó, hagyományos terrénumaiktól elszakadt egyének."

10 Ezek közé tartozott Novotny György is. A kiegyezés utáni tőkebeáramlás, a tőkés hitelszervezetek, a liberális hiteljog érvényre jutása éreztette hatását, a hitelintézetek jelzálogkölcsön állománya viharosan növekedett.

11 A családi szájhagyomány szerint ez a pénzügylet akkor hanyatlott le, amikor a Bonyhádi Takarékpénztár megalakult és alacsonyabb kamatjával letörte az egyéni hitelezőket.

12 Novotny György bizonyára tudta, hogy a Bárány Sándor, Perczel Mór veje igazgatta Rt. konkurenciája erősebb nála, azt természetesen nem sejtette, hogy vasnagykereskedő fia versenytársának karrierje is erre a bankra alapozódik. Nem gondolta volna, hogy a takarékpénztári hivatalszolga Rieger Ádám, akinek ősei a Perczelek szolgaszemélyzetéhez taroztak, Andor fia révén veszélyezteti majd családja pozícióját.

13 A boldog békeidők: Novotny Rezső Rezső fiát gondos nevelésben részesítette, az 1870-ben Sárszentlőrincről Bonyhádra települt ágostai hitvallású evangélikus algimnáziumba íratta, el is végzett négy évet, de nem akart továbbtanulni, s amikor szülei egy pécsi gimnázivrmba erőltették, hogy mégis folytassa tanulmányait, inkább megbukott, nagy bánatot okozva ezzel édesanyjának. A tradíció már megvolt a rokonságban, gondoljunk Hoffer 9 Szabad György: A hitelviszonyok. In A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. Szerk.: Szabó István. Bp. Akadémiai Kiadó 1965.201. 10 Tóth Zoltán: Négy parasztlány Bécsben. A bevándorlók alkalmazkodási modelljeihez. In Történeti antropológia. Szerk.: Hofer Tamás. 1984. Bp. MTA Néprajzi Kutató Csoport 352-353. » Szabad György, 1965. 205-206. 12 Özv. Bese Ádámné 1995.; Galántai Nagy Sándor szerk. Nagy Magyar Compass (azelőtt Mihók féle) 1936-37. I. Pénzintézetek, Globus Műintézet RT. 1936. 242. szerint a bank 1870-ben létesült. 13 Szőts Zoltán: A vasárnapi kereskedelmi munkaszünet bevezetése Bonyhád községben. In A völgység ezeregyszáz éve. Szerk.: Szita László-Szőts Zoltán, 175-183.