Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

hetett, hogy jó lovakat tartottak a környékbeli gazdák, s a hadsereg nyelvét, a németet beszélték a német telepesek. 1863 januárjában lépett frigyre az ugyancsak katolikus morvaországi születésű Cserny Máriával.

6 A kivándorlás ebben az esetben egybeesett egy nemzedéken belüli mobilitással, só't egy intragenerációs váltással is. A házaspár felmenői parasztok, illetve iparosok voltak. György apja Jakab „inman" parasztbérlő Thiergartenben, saját gazdasággal rendelkezik. Nagyatyja, Johann Netolicban saját földdel bíró gazda, akinek ,,ptacnik"solymár mellékneve arra is utalhat, hogy a földesúri vadászatokon igénybe is vehették speciális tudását. Anyai ágon a Barta családban három generáción át földművesek (broz) az ősök. A Cserny családban pedig heger-csősz foglalkozás öröklődik, s itt az első váltás éppen Mária apja, aki asztalos ipart űzött.

7 Az első itt született generációban a 6 gyerek közül 5 élte meg a felnőttkort. Lujza, Hoffer Józsefné egy jól menő rövidáru porcelánkereskedő felesége lett, a másik leány Irma Mária Sctraicher Benőé. Ferenc apja örökébe lépett, állatorvos lett, az első kereskedő pedig Rezső. Atyjuk házat vásárolt, ahol istállót tartott fenn, a környék parasztjainak kólikás lovait gyógyította. Később a magánpraxis kiegészült a járási állatorvosi megbízatással, pénzügyekkel is foglalkozott, 10%-ra adott fedezet nélküli hitelt. A bankok ugyanezt 6-8%-ra, de jelzálogra adták, kockáztatott és bizonyára sikerrel, hiszen taníthatta fiait, megalapozhatta egzisztenciájukat.

8 Honi fejlődésünk kettősségét jelzi, hogy a megszilárduló kapitalista rendszer egyre inkább az egyéni vállalkozás elveit és gyakorlatát érvényesítette, ugyanakkor ezt a folyamatot még feudális maradványok is terhelték. A magyarországi jobbágyfelszabadítást megerősítő úrbéri pátens megtartotta az úrbéres földek feloszthatatlanságát, ezzel korlátozta a szabad birtokforgalmat, így az átalakulás egyértelmű vesztesének, a parasztságnak a helyzetét súlyosbította. A vidéki hitelviszonyokban az uzsora általánossá válását jelentette." Ilyen körülmények... a heverő pénz tulajdonosát könnyen tett alkalmi esetleg rendszeres pénzkölcsönzővé, uzsorássá....származásától függetlenül." Szabad György intett attól a korabeli általánosítástól, amely „az uzsorás zsidó" és a „szegény földmívelő" drámai szembeállításra 6 Özv. Bese Ádámné, 1995. 7 Az 1939. évi IV. tc. után a Straicher és a Novotny család anyakönyvi kivonatok alapján rekonstruálta származását. 8 Özv. Bese Ádámné, 1995.