Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

SZŐTS ZOLTÁN A vállalkozás, mint a társadalmi felemelkedés lehetősége és útja a bonyhádi keresztény vaskereskedő családokban Egy helyi témát feldolgozó munkának a jelentőségét az adhatja, hogy megmutatja milyen országos vagy nagyobb térségi általános vonásoktól eltérő helyi sajátosságok, és milyen azonosságok mutathatóak ki, mennyiben következnek ezek a vidékre jellemző adottságokból, vérségi vagy familiáris rendszerekből, társadalmi tudatból. A helytörténetírás gyakorlóinak legjobbjai mindig is „mikrotörténeti esettanulmányokat" írtak abban az értelemben, hogy konkrét esetekre, személyekre és körülményekre fókuszáltak és ezzel a tárgy intenzív tanulmányozását tették lehetővé. A mikrotörténelem jelentőségének a növekedése remélhetőleg a helytörténetírás felértékelődését hozhatja. Előadásom tárgya a három legjelentősebb bonyhádi keresztény kereskedőcsalád: Straicher, Novotny, Riege, vizsgálata családi iratok, levéltári források és visszaemlékezések alapján a múlt század közepétől kiterjedő száz esztendőben. A kereskedővállalkozói rétegnek volt egy „zsidó" stratégiája Bonyhádon is, amit Szilágyi Mihály tárt fel kitűnő alapozó tanulmányaival. A Pirnitzer család felemelkedése pedig a hazai polgárság, a vidéki kereskedő tipikus útját tükrözi, hogyan válik az egyszerű szatócsból nagykereskedővé, a pénzügyi-kereskedelmi élet irányítójává. „...Bonyhád nagyközség kereskedelme majdnem teljesen zsidó kezekben van... Nem is a nyers számok fejezik ki a két réteg közötti gazdasági erő súlyát, hanem a tény, hogy a nagyobb hasznot hozó, pl. liszt, gabona, nyerstermény üzletek többsége zsidó kézben van." fogalmazta meg Vörös László 1942-ben kiadott szociográfiájában. A zsidó kereskedőréteg felemelkedésének ténye mellett Szilágyi Mihály figyelt fel arra is, hogy a 19. század második felétől néhány német nyelvű keresztény család irányította Bonyhádon a vaskereskedelmet. Éppen azért fontos a keresztény vaskereskedők felemelkedésének értékelése, mert sajátos szempontú mert főleg német (sváb) gyökerű, egy üzleti profilt fed le és nem „zsidó", azaz keresztény.

1 1 Szilágyi Mihály: A bonyhádi kereskedők. In Bonyhád a 18-20. században. Szerk.: Kolta László. Szekszárd, Bonyhád Nagyközségi Tanács 1975. E tárgyhoz szorosan kötődő munkái: A tolna megyei kereskedelem története 1848-tól 1914-ig. In Tanulmá-