Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

háznép és a gazdaság fogalmai fednék egymást, azaz a folyamat végeredménye: ahány ház, annyi háztartás és annyi gazdaság lenne. De éppen az tette szükségessé e fogalmak szétválasztását, hogy azok a gyakorlatban, Szólősardó 19. századi valóságában nem feleltek meg egymásnak. Számos esetben lehetett tapasztalni, hogy két háztartás közösen működtetett egy gazdaságot, azaz a termőföld és a termelőeszközök megosztása elmaradt. Meg kellett vizsgálni, mi lehetett az oka az osztozkodások elmaradásának. Ehhez a sajátosan fejlődött gazdaságokat közelebbről is szemügyre kellett venni (3. ábra). A 74 parasztgazdaságból tíz alapult két háztartás együttes munkaerején. E tíz esetből hatban a háztartások egyazon házban, további két esetben egyazon beltelken, de külön házban laktak. A kooperáló háztartások egymással többnyire (8 eset) közvetlen oldalági rokonságban álltak: a háztartásfők fivérek, mostohafivérek, ületve egy esetben sógornők voltak. Apa és fia, a modellel összhangban, nem alkotott közösen gazdálkodó, de önálló háztartásokat. A fiak ugyanis vagy apjuk háztartásában éltek, s vele gazdálkodtak, vagy már különálló háztartást, külön gazdaságot vezettek. A közösen gazdálkodó háztartások között csak egyetlenegy esetben tűnt fel az alárendelő viszony: Ráki Mihály és veje Osvárt Mihály közös gazdaságában. A paraszti üzemek népesség-szerkezetében megfigyelhető meghatározóan homogén mellérendelő jelleg arra engedett következtetni, hogy a birtokmegosztások elmaradásának hátterében valamiféle közös célszerűség vagy éppen ellenkezőleg, az ideáltipikus háztartásciklus hasonló sérülése, leginkább valarnilyen demográfiai vagy gazdasági kényszer állhat. Ennek ellenőrzésére az egyes gazdaságok alakulásának menetét, azaz a megvalósult ciklusokat egyenként is meg kellett vizsgálni. A Kőházi Porcs ágazat őse Porcs János (1782k-1837) 1804-ben vette nőül ns. Ambrus Máriát (1782k-1852). Házasságukból 21 év alatt előbb öt lány, majd három fiú született, de a felnőttkort csak két lány és két fiú érte meg. Erzsébet 1830-ban, húga, Éva 1836-ban ment férjhez. A következő esztendőben meghalt a gazda, Porcs János, 55 éves özvegyét és két fiát: a 16 éves Jánost és a 13 éves Istvánt hagyva hátra. Négy év múltán (1840) János megnősült, majd újabb hét év múlva, 1847-ben öccse is követte. A második fiú házasságától fogva önálló háztartásban, de bátyjával és édesanyjával közös házban élt. A birtokot (1/8 telek) nem osztották szét, még 1869-ben is közösként művelték.