Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

SZEKERES ANDRÁS Mikrotörténelem és általános történeti tudás Manapság a mikrotörténelem divatban van - ezzel a megállapítással kezdődik Bemard Lepetit majd' egy évtizedes cikke. Az intellektuális divatáramlatok viszont arra kényszerítenek bennünket, hogy alaposan, földközelből vegyük szemügyre szerveződésüket. A számos felmerülő probléma közül itt csupán egyet próbálhatok meg körüljárni. A következőkben arra teszek tehát kísérletet, hogy röviden felvázoljam az olasz mikrotörténelem viszonyát a generalizáció, az általánosítás problémájához. Azt gondolom, hasznos lenne egyfajta osztást bevezetni azon munkák között, amelyek a mikrotörténelem megnevezéssel lefedett terület alá esnek. Ezt kétféle terminológiával tartom elképzelhetőnek. Egyik sem tökéletes, de mindkettő alkalmas arra, hogy lényeges eltéréseket hozzon felszínre. Tehát általában elkülöníthetjük egymástól az irányzat inkább kulturális és inkább társadalmi változatát. Az elsőre nyilvánvalóan Carlo Ginzburg művei szolgálhatnának példával, a másodikra pedig a Grendi - Levi vonal, s Levi tanítványai. A másik osztás egyik oldalán az epizodikus vagy epizódszerű mikrotörténelem helyezkedik el, szemben az irányzat szisztematikus, rendszerszerű változatával. A példák megegyeznek. Meglepve tapasztalhatjuk, hogy mikor a mikrotörténelemről esik szó, a beszélők igen gyakran szinte kizárólag Ginzburg munkáit - ezek között is csak A Sajt és a kukacokat, vagy esetleg Natalie Zemon Davis nemrégiben magyarul is megjelent könyvét (Martin Guerre visszatérése), vagy pedig Emmanuel Le Roy Ladurie Montaillou-ját említik. Levi világhírű könyve is ritkábban szerepel a hivatkozások között. Azt gondolom, nem pillanthatjuk meg az irányzat képviselői között a családi hasonlóságot, ha nem veszünk szemügyre néhány további munkát is. Tehát ezt a perspektíva - torzulást csökkentendő, úgy döntöttem, két másik könyvről fogok beszélni. Az egyik Edoardo Grendi könyve, és Cervo és a köztársaság. Az ancien régime ligúr modellje címet viseli. A másik Osvaldo Raggio munkája, címe F aida és rokotiság. A genovai állam Fontanabuonából nézve.

1 1 Edoardo Grendi: // Cervo e la repubblica. Il modello ligure di antico regime. Torino, 1993. Osvaldo Raggio: Faide e parentele. Lo stato genovese visto dalia Fontanabuona. Torino, 1990.