Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

miatt 1638-tól mind a százférfiak közé (25 főt), mind a szenátorok közé (3 főt) reformátusokat is kellett választani.

58 Sajnos a források nem teljes egészében álltak a rendelkezésemre ahhoz, hogy a százférfiak tanácsának pontos összetételét meg tudjam vizsgálni. Ezért csak az ún. alsó tanácsot, vagyis a 12 tagból álló szenátorok testületének vizsgálatát végeztem el. (Lásd 3. táblázat.) A közgyűlési jegyzőkönyveken túl a polgárkönyv és az ötvösmesterek névsora szolgáltatták mindehhez az alapot. A közgyűlési jegyzőkönyvek

59 nem tartalmazzák a 17. század első felének minden évében az alsó tanács összetételét, ezért az én vizsgálatom sem lehet teljes. Az 1601 és 1625 közötti anyag hiánytalanul megvan, a többi már csak néhány év anyaga szórványosan, 1647, 1653-1657, 1659. Ezekben az években, legalább 1-2 ötvös tagja mindig volt a szenátorok közösségének - 8,3-16,6% - erre néhány évben került sor: 1601, 1608, 1611,1615,1617,1621,1647,1654,1656,1657 folyamán. A kiemelkedőévekben a 12 szenátor közül 5 tartozott az ötvös céhhez, erre már többször sor kerül - ez a tagok 41,16%-át jelenti -: 1604-5,1620,162224-ben. A közbülső években pedig a szenátus tagjainak 25-33,3% volt ötvös, vagyis legalább hárman vagy négyen tartoztak a céhhez. Ami külön érdekesség lehet a témánk szempontjából az, hogy mely személyek vagy családok érték el ezt a tisztséget és viselték azt hosszú évekig vagy évtizedekig: Balásfi, Boncidai, Dési, Éppel, Füstien, Feneser (Fenesi), Huszár, Nyirő, Seres (Zechi), Tordai, Tótházi, Vicei. Ezek azok a családok, amelyekkel már találkoztunk. Megállapítható tehát, hogy az ötvösmestereken kívül talán csak az árus emberek - a kalmárok - viselhették érdekeiket ilyen arányban a szenátusban. Összegzés A kolozsvári ötvöscéhről a kutatás későbbi fázisában - több adat és forrás ismeretében - némileg változhat a kép, de lényeges kérdésekben kevéssé. A céh bezárkózása csak egy részlegesen elindult folyamat, hiszen a bekerülés feltételei ezután is adottak a más városokból érkezők számára is. Az ötvöscéhet mint mikroközösséget ugyanak58 Binder Pál: Közös múltunk. 207-208. 59 Közgyűlési jegyzőkönyvek 1/5. 89/1., 200/2., 216/2, 233/1. 246/2. 273/2., 1/6. 22., 44., 58., 72., 90., 126., 146, 166, 186, 203, 225., 245., 264., 284., 303., 337., 375., 392., 423., 1/7. 21., 46., 57., 73., 73., 90., 107., Binder 1982. 304.