Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

való kötődése megmaradt, és nyilván vissza is költözött ide felesége halála után. Ez a Saint-Severin plébánia jelenti naplóírónk számára az ismerősök földrajzi értelemben vett belső körét. 27 személyről tudjuk vagy a napló alapján, vagy a hagyatéki leltárakban feltüntetett lakhely szerint -, hogy a plébánia területén lakott, ez a naplóban szereplő összes ismerős körülbelül egy negyede, ehhez még hozzá kell vennünk Jean és Guilleaume Versoris családját is. Lehetséges, hogy még mások is tartoztak ehhez a plébániához, csak a naplóíró nem említi. Az egyéb templomokban történő temetéseknek viszont valószínűleg csak elenyésző részét jegyzi fel, három-három esetben említi a jobb parti Saint-Merry és Saint-Germain templomokat, 1-2 alkalommal az ugyanitt található Saint-Paul és Samt-Martin-des-Champs plébániákat. A Samt-Severinnel szomszédos Saint-André-des-Arts templomában temetik el a Versorisokkal rokonságban álló Galoppe és Loynes család tagjait. Végül kiemelkedő, bár a Saint-Severinéhez nem is hasonlítható szerepet kap az Aprószentek temploma és temetője. Ide temetik a Basanier és a Foumier rokonság több tagját, Nicolas Versoris anyósát és a naplóíró itt született első gyermekét, valamint nővére, Radegunde Versoris és Jean Basanier fiát: ez a két család tehát nagy valószínűséggel ebben a kereskedők és iparosok által benépesített városnegyedben is élt, ami szintén ezen családok közelségét mutatja polgári gyökereihez. Mennyire volt meghatározó a földrajzi tényező Nicolas Versoris ismeretségi körének kialakulásában és hogyan befolyásolta annak összetételét és jellegét? A városi plébánia rendkívül nagy jelentőséggel bírt a középkori és koraújkori szociabüitás területén. A vasárnapi misék, a férfiak komoly eszmecseréi a templom előtti téren, a vendég prédikátorok nagy tömeget vonzó beszédei egy helyre tömörítették a plébánia lakóit. A plébánia jelentette az emberi élet legfontosabb állomásainak keretét a keresztelőtől a temetésig. Ez jelentette az egyén számára a személyesen átfogható pátriát a néhány tíz- vagy százezer embert számláló nagyobb városokban.

33 Nicolas Versoris valószínűleg személyesen ismerte a plébánia lakosainak jelentős részét, a társadalmüag hozzá közel állókat pedig bizonyosan. 33 A városi plébánia szerepéről: Robert Mandrou: Introduction à la France moderne. Essai de psychologie historique 1500-1640. Paris, Albin Michel, 1961.