Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

A Versoris család a taláros nemesség és városi polgárság között kialakuló átmeneti réteghez tartozik. Guilleaume és Nicolas Versoris a Parlament, Jean pedig a Chatelet bíróságán ügyvéd (avocat). A Fournier család a 15. század második felében több parlamenti tanácsost (conseiller en court de Parlement) adott. A Foumier és Versoris családokba beházasodók is jobbára jogászi foglalkozásokat űznek. A Fournier család négy feljegyzett veje közül hárman prokurátorok (procureur, perben jogi képviselő), egy pedig királyi pénzügyi tisztviselő (élu). Jean Versoris három ismert veje közül Gautier de Loynes és Charles Helin ügyvédek, a harmadik foglalkozását nem ismerjük. A sorból Pierre Rosée, Étiennette Versoris férje „lóg ki", ő ugyanis orvos. A Versoris családba hozott feleségek szintén jól mutatják a család szigorú jogi irányultságát, az ő rokonaik között prokurátorokkal, parlamenti, királyi, kerületi (bailliage) tanácsosokkal, ügyvédekkel, kancelláriai tisztviselőkkel találkozunk, akik mind az igazságszolgáltatás és a közigazgatás középszintjén helyezkednek el. Az orvostudomány, halványan bár, de itt is jelentkezik, Katherine des Moulins néhai férje az orvosi fakultáson tanított. A Versorisok tehát meglehetősen szűk körből válogatták a családjukba beházasodó személyeket. A Basanier és a Foumier rokonságban azonban néhány párizsi patrícius-polgár (bourgeois de Paris) is feltűnik, sőt a család egyik nőtagját érintő hagyatéki leltárban Jean Versoris orléans-i kereskedőt jelölik meg mint a gyermekek gyámját: a naplóíró családja tehát még elég közel áll polgári gyökereihez, házassági stratégiája azonban egyértelműen a robe, a taláros nemesség melletti elkötelezettségét fejezi ki. A család legtöbb tagját Nicolas Versoris a maistre, úr titulussal illetve nevezi meg, ez a nemesség egyik legalacsonyabb rétegének járt ki. A naplóban feltűnő összes személynek ez a középrétegét jelenti, a párizsi polgárjoggal bírók vagy a minden titulust nélkülözők és a Monsieur címmel jelölt parlamenti elnökök, egyes tanácsosok, királyi főtisztviselők, kanonokok között. A család vagyoni helyzetét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy mind Jean, rnind Guilleaume rendelkeztek Párizs-közeli földbirtokokkal, amelyeknek méreteit sajnos megbecsülni sem tudjuk, de számuk már önmagában is utalhat bizonyos jelentőségükre: Guilleaume hagyatéki leltárában négy birtokot sorolnak fel,

11 Jean Versoris pedig élete során 3 birtokért tesz hűbéresküt, halála után pedig így jelenik 11 Jürgens, i.m. 147.