Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

Az 1846-1849 közötti rész az egykorú naplók alapján utólag öszszeállított memoár. Emlékirata a visszaemlékezés és a napló keveréke. Visszaemlékezéseiből nemcsak azt tudjuk meg, hogy 1846 elején, az „unalmas zordon téli napokban" kezdett naplót vezetni, hanem azt is, hogy 1847 nyarától párhuzamosan írta naplóját és a megelőző' 20 évre vonatkozó visszaemlékezéseit. A két évtized történetét két év alatt írta meg, majd az egészet újraírta. A második változattal 1851. április 13-án végzett, s mivel azt jobbnak találta, Georgi Lajos könyvkötővel be is köttette. A fennmaradt kötet azonban későbbi alkotás, 1864-ban kezdte írni.

8 Ezt is Pongrácz Linának, felesége unokahúgának ajánlotta, de utalásaiból arra következtemetunk, hogy nem csak neki szánta, hanem minden jövőbeli „nyájas olvasónak".

9 A személyes emlékezet segítségével elbeszélt élettörténet kimeríti a Pierre Nora-i „lieu de mémoire" hármas kritériumát.

10 A személyes történelemként rögzített élettapasztalat szimbolikus és funkcionális tartalmat is nyert.

11 II. Az író „kisvilága" A kötet olvasója Francsics szűkös világával ismerkedhetik meg. A kis tmiverzumnak ő a központja és a mértéke. A történet helyszíne változatlan, de a szereplők is, életviszonyaik is folyamatosan változnak. Veszprémet, életének színterét, ahol 4 borbélyműhely működött, a legények elbeszéléséből Francsics „fertelmesen nyomorult városnak" ismerte meg, ahonnan a rossz kondíció miatt elmenekülnek a 8 Francsics visszaemlékezései (1827-1849). 131. Az almádi szüret leírásánál (1834) utal arra, hogy a rá vonatkozó sorokat 30 évvel később írja. Az I. kötetben (18041827) szintén találunk utalást: gyermekkora leírását 1854-ben készítette. Vö. Francsics: i. m. (1973). 28. 9 A kézirat első lapján a következő ajánlás olvasható: „Varjas Lajosnénak született Pongrácz Linának ajánla F. K." 10 K. Horváth Zsolt: A lehetséges emlékezésektől a lehetséges történelmekig. Az 1848-49-es emlékezések történeti képe és olvasási dilemmái. In Emlékezet, kultusz, történelem. Tanulmányok az 1848/1849-es szabadságharc 150. évfordulója alkalmából, (szerk. Hudi József és Tóth G. Péter) Laczkó Dezső Múzeum - VEAB, Veszprém, 1999. 7-17., (különösen 8.) Az emlékezetkutatás nemzetközi és hazai irodalmáról tájékoztat K. Horváth Zsolt i.m. 14-17., a társadalmi emlékezet kutatásáról Jeffrey K. Olick - Joyce Robbins: A társadalmi emlékezet tanulmányozása: a „kollektív emlékezettől" a mnemonikus gyakorlat történeti szociológiai vizsgálatáig. Replika 37. (1999. szeptember). 19-43. 11 A kézirat segítségével összeállított 1848-as veszprémi múzeumi kiállítás az emlékezést 1848 kultuszának eszközévé tette.