Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
amelyre, mondjuk, egy Martin Guerre-monográfia felépülhetett. 17 Természetesen az a feladat, hogy egy egyéni életutat igen sokfelől, olykor rendkívül szórt adatokból kell összerakni, nem újdonság: a biográfiák írása, lett légyen szó történeti vagy irodalomtörténeti életrajzokról, mindig is hasonló nehézségeket jelentett. Az a biográfiatípus azonban, amelynek felvázolására kísérletet tettem, mégsem egyszerűen egy történészi igényekkel megalkotott életrajz lenne, amelynek a tárgya - adott esetben - egy íróként elhíresült személy. 18 Nemhogy elvi-módszertani, de egyszerű gyakorlati szempontból sem lehet ugyanis mit kezdeni azzal a - sajnos, egyébként bevett és az egyetemi képzés által is legitimált - szembeállítással, hogy a történészi és irodalomtörténészi kutatómunka egyik leglényegesebb különbsége a módszeres levéltári kutatómunka lenne; tudniillik úgy, hogy az irodalomtörténészeknek nem szükséges efféle stúdium, mert majd mindazt amire szükségük van, elvégzik a történészek - helyettük és nekik. A kérdés ugyanis inkább úgy vethető föl igazán termékenyen: ha - a korábban elmondottak értelmében - egy 19. századi magyar író életrajza kapcsán egy társadalmi modell megrajzolását kíséreljük meg, a rendi státusz és a művészéletforma határterületét téve láthatóvá, akkor ennek van-e köze bármiféle irodalomfelfogáshoz, releváns eredményekhez vezethet-e ez történeti-poétikai szempontból. Lisznyai példája ebből a nézetből azért sajátos, mert kiadott és kéziratban maradt verseinek nagyobbik részét végigolvasva sem tűnik úgy, hogy létezhetnék esztétikai érdekeltsége bármiféle újrafölfedezésnek. Mindazonáltal a mikrotörténeti életrajz még egy ilyen szövegkorpusz esetében is képes lehet integrálni hermeneutikai kérdéseket: hiszen az adatgyűjtés számos jelét hozta föl a versek népszerűségének, s így adódik a kérdés, hogy az olvasási módoknak milyen archeológiája rajzolható ki, azaz milyen történeti szövegértési metó17 Az utalás természetesen a következő könyvre vonatkozik: Natalie Zemon Davis: Martin Guerre visszatérése. Ford.: Lafferton Emese, Sebők Marcell, B, 1999. Annál is inkább, mert az Osiris Kiadó gondozásában, 1999-ben elindított mikrotörténelmi könyvsorozat egyik nyitóköteteként ez az első olyan, magyarra fordított történeti monográfia, amely - expressis verbis - mikrotörténetinek minősíttetett, így óhatatlanul kiemelt jelentősége lesz az elméleti-módszertani recepcióban. 18 Ilyen típusú elemzésként egyébként Vörös Károly könyve említhető (Adalékok Pálóczi Horváth Ádám életéhez. Bp. 1958.), amely három tanulmányban, tehát nem monografikus igénnyel tekinti át Horváth Ádám életrajzának és kapcsolatainak lényeges pontjait; ez a - mindmáig a szakirodalom legjobb, mintaszerű darabjának tekinthető - munka azonban viszonylag kevéssé integrál poétikai megközelítéseket.
