Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

SZILÁGYI MÁRTON 19. századi írói életpályák a mikrotörténelem dimenziójában, avagy lehetséges-e az irodalomtörténet és a társadalomtörténet ötvözése? Ha az irodalomtörténet-írás nézó'pontjából kívánjuk megfogalmazni azt, van-e valamiféle relevanciája a mikrotörténelem - a magyar történetírásban egyre eró'sebb igénybejelentésként létező - módszertani kihívásának, nyilván rögtön tisztázni kell ennek a megközelítésnek a nyilvánvaló korlátait. Az a konkrét anyag, amelyre alapozva egyáltalán megkísérelhetek valamiféle szűkebb körű elméletimódszertani általánosítást, kizárólag a 18-19. századi magyar irodalom. Ezt nemcsak saját kompetenciám rögzítése érdekében szükséges hangsúlyozni, hanem azért is, mert messzemenő következményei vannak: ezáltal ugyanis egy olyan időszak írói életpályáinak vizsgálata kerül előtérbe, amely a magyar irodalom - máig meghatározó intézményrendszerének kiépülését, pontosabban, ezen kiépülési folyamat döntő kezdeti lépéseit fogja át. Éppúgy erre a bő egy évszázadra (durván: a 18. század közepétől a 19. század közepéig tartó periódusra) esik ugyanis a folyóirat-kultúra kialakulása és differenciálódásának kezdete, mint ahogy a magyar nyelvű színjátszás állandósulása és intézményesülése, az egyetem állami kézbe kerülése, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítása vagy az az akadémiai mozgalom, amely beletorkollott a Magyar Tudós Társaság létrejöttébe. A példákat még lehetne szaporítani, ám talán ennyiből is világos a következtetés: egy korábbi eredetű, alapvetően személyi elvű mecenatúra folyamatos fennmaradása mellett ekkor jelennek meg olyan új intézmények is, amelyek lehetővé tehetnek más típusú, korábban ilyen formában fel nem merülő értelmiségi, művészi (vagy kváziértelmiségi, kvázi-művészi) életformákat, kihasználván egy létrejövő - hadd mondjam így - nemzeti szintű és ideológiájú mecenatúra lehetőségét. Ha pedig arra kívánunk kísérletet tenni, hogy a mikrotörténelem szemléleti távlatai egy ilyen korszak irodalomtörténeti folyamatainak mélyebb megértésébe integrálódjanak, akkor természetesen igazodnunk kell a forrásadottságokhoz - ez pedig nyilvánvalón kijelöli az általánosíthatóság hatókörét. Magyarán: nem tudom általában a mikrotörténelem és általában az irodalomtörténet lehetséges