Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
derítésének magját, már gyakorlati szempontokból is, kisebb számuk miatt a választmányok képezik. Ugyanakkor ők önkéntes szerveződések magjai, a weberi értelemben önkéntes társadalmasodás formái, így tagjaikat is egy konkrét hálózat alkotóelemeinek lehet tekinteni. A tervezett vizsgálati szempontok ebből kiindulva a következők: az egyes egyleti hálózatok átfedése egymással, másrészt a hivatalos egyházi struktúrával, az egyházi tisztviselők állományával. (Az utóbbi csak helyi egységeiben tekinthető hálózatnak; egyébként referenciacsoportot képez, az egyleti (választmányi) hálózatok jellegének felderítésére.) Egyelőre úgy tűnik, hogy a kapcsolat, legalábbis néhány esetben, nagyon szoros volt: ha a kilencvenes években létrejött egyházi értekezleteket nézzük, amelyeknek kimondott szándéka az volt, hogy megvitassák koruk kihívásait lelkészek és vÜágiak összefogásával, feltűnő, hogy a világiak közül is mennyien viseltek egyházi hivatalt, ill. hogy a mindenkori résztvevők összetétele mennyire a megyei gondnokok összetételéből vezethető le. Ugyanakkor épp ez a szervezet nagyon erősen összefonódott a hivatalos egyház struktúrájával, más egyesületek esetében viszont eltérő lehet az összkép 31 . A hálózatelemzés szempontjából a hivatali kapcsolatok és a választmányok hálózatai is általában gyenge kötésűeknek tekintendők (résztvevőikre nézve). Ugyanakkor megvizsgálandó kérdés, hogy mennyire esnek egybe azok, milyen viszonyban állnak elsődleges kapcsolatokkal, családi, komasági kötődésekkel, esetleg további, életrajzi tényekből (például a közép- és felsőfokú tanintézet közös látogatása) adódó kapcsolatokkal. Érdekes lehet továbbá az átfedésük más társadalmi szervezetek vezetőségi állományával, politikai irányzatok vagy intézmények képviselőivel, valamint tanulságos az átlagos vagy rendhagyó kapcsolatok kérdése. Vizsgálati szempont lehet továbbá ezeknek a kapcsolatrendszereknek az időbeli stabilitása - amit majd tízéves időmetszetekkel próbálok tisztázni - és az egyes hálózatok fejlődési logikája egymáshoz viszonyítva, melynek keretében olyan kérdésekre derülhet fény, mint például az egyházi hivatalok betöltésének sorrendje egy egyéni karrier folyamatában, vagy a családi hálózatok jelenléte egyes egyházi összefüggésekben. (Technikailag ez a részleges háló31 Brandt: Magxjar protestantizmus ... 1998. 1709-1716. Az értekezletek fejlődéséről bővebben: Kósa László: „Egyházi értekezletek". Újítási törekvés a református egyházban az 1894-95-i egyházügyi törvények meghozatala után. In Emlékkönyv Rácz István 70. születésnapjára. Szerk.: Kovács Ágnes Debrecen 1999. 97-108.