Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
felterjesztett felírásra mely szerént mind az ország Nádora, mind a Felség által kiadott eltiltás visszahúzása kérettetett, válaszolja: Hogy a helytelen kérelem félrevettettetvén, a megye magát hatósági körébe tartván, figyelmét annak sérthetetlensége fenntartására fordítsa. 251 Ennek nyomába 252 Zemplén vármegye nemesi közgyűlése megtárgyalta a Törvényhatósági Tudósítások második eltiltása tárgyában kelt 1996/1836. számú feliratra adott kancelláriai választ és a Kossuth Lajos elfogatásával kapcsolatos Pest vármegyétől küldött átiratot. A megyegyűlés Kossuthot pártfogásába vette és feliratot intézett az uralkodóhoz Sátoraljaújhely, 1837. július 20. 848/802. Nemes Pest, Pilis és Solt vármegye f. e. Pünkösd hava 22-ről költ megkereső levelében, értesíti a megyét, hogy Kossuth Lajos a f. holnapi 4-k napját követő éjjel a Zugligetben katonai hatalommal elfogattatván és pesti szállásán lévő irományai is a törvényes bizonyság közbejövetele nélkül az elfogatásra rendelt királyi ügyvéd által letartóztatván mind az e tárgyba érkezett kegyelmes dekrétumot, mind pedig határozatát és felírását másolatban megküldi. Mind ezeknek felolvasásával, fájdalommal teljes érzés fogta el a megye rendéinek kebelét. Midőn O Felségének Udvari Kancelláriája által kiadott kegyelmes válaszából megérzették, hogy a múlt Évi Mind Szent Hava 19-én az 1995 szám alatt fiúi hív bizodalommal és jobbágyi hódolattal felterjesztett azon alázatos felírásokat, melyben a Kossuth Lajos Törvényhatósági Tudósításai eltilalmazásával, egyszersmind a nyilvános tanácskozások eránti szabad értekezéseknek, s levelezéseknek egyes személyek által gyakorolható jogát megsértve lenni tapasztalván e részben orvoslásért esedeztek, Ő Felsége nehezteléssel venni méltóztatott. Miután ezen megye rendéi a törvényhatóságok közgyűlésében törvényes alkotmányok szerént egész nyilvánossággal tartatni szokott tanácskozásaiknak egymással való közlését annyival inkább nem tartották és most sem tarthatják tilosnak, annál kevésbé kárhozatosnak, hogy ezeknek ily formában lehető közlése a múlt egész országgyűlésen sem tilalmaztatott. S egyedül ezen elvből indulva bátorkodtak Ő Felségének kegyelmes trónusához esedezve folyamodni, most annál szorongatóbb aggodalom lepte meg a megye rendéinek kebelét, amennyiben megértették, hogy Kossuth Lajosnak, a törvényhatóságnak elmellőzésével, egyedül katonai erővel lett elfogattatásával ugyanazon mód gyakoroltatott, melyet a hűségtelenség bűnével vádolt, s meg is ítélt ifjak dolgában tett alázatos felírásainkban, mint törvényeinkkel egybe nem férhetőt Ő Felségének bepanaszlani bátorkodtunk. Sőt ezen aggodalma a megye rendéinek most azzal nevekedett, hogy az elfogattatás következésében történt írások elfoglalására sem alkalmaztatott polgári törvényes bizonyság és akképpen több nemzetességi gyökeres okleveleik, melyek különben Kossuth Lajosnál, mint hites ügyvédnél letéve lehettek, törvényeink világos értelme ellenére a királyi 251 A magyar udvari Kancellária elutasító határozatát lásd: B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV-1001/h. Iratok. 210. cs. Kis- és közgyűlések iratai. 1837: Loc. 323. No. 847. 252 Zemplén vármegye nemesi közgyűlése 1837. július 20-i ülésén a 847. és 848. jegyz őkönyvi számok alatt tárgyalta a Kossuth Lajos által szerkesztett Törvényhatósági Tudósítások eltiltásával és a Kossuth elfogatásával kapcsolatos beadványokat. Az ügyet együttesen kezelte erre utal az „ennek nyomába" kitétel és az is, hogy az uralkodó számára készített felirat fogalmazványán ugyan a 847/796. szám található, azonban maga a fogalmazvány letisztázott formában a jegyzőkönyv 848. száma alatt található
