Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
egyes esetekben, vagy egyes személyek ellen sértethetik, a törvényhatóságok, melyeknek a hasonló sértések ellen felszólalni századok által gyakorlott joga tagadhatatlan, az egyes eseteket vagy egyes személyek jogain esett sérelmeket el nem hallgathatják, hanem azt, mi azoknak orvoslására szükséges, megtenni kötelesek. Mi, Ő Császári Királyi Főhercegsége, a Nádor által tett eltiltásnak helyét nem látván, elsőbb végzéseink által ezt nyilatkoztattuk ki, későbben ezen végzésünk ellenére tisztviselőink által, bár felsőbb meghagyás következésében eszközlött eltiltást az 1723a évi 58& törvénycikkely 4.§§n§k értelme szerint megsemmisítettük és ezt teljes joggal tehettük is, mert míg ama végzésünk és törvényeink állanak, addig tisztviselőink azok szerint és nem azok ellen lettek volna kötelesek cselekedni. Hogy végre ezen végzéseink által törvényt nem sértettünk, már maga a fent tisztelt kegyelmes dekrétum is elég bizonyságot nyújt, midőn egész erejét abban helyhezteti, hogy sem Kossuth Lajos, sem pedig mi az eltiltást el nem fogadtuk, annak azonban, hogy írásbeli közlések a törvény által tilalmazva lennének, semmi legkisebb jelét magában nem foglalja, holott a legfelsőbb parancsolatot sem mi, sem Kossuth Lajos és pedig még kérése után sem láttunk. Tudtunkra adatik, hogy Császári Királyi Felséged azokat, mik Kossuth Lajos hallatlan vakmerőségnek, hogy gyanúskodást és bizodalmatlanságot hintegetni vágyó ösztönből megvetvén a folyamodás útját, a vármegyék segítségét szorgalmazta, megbüntetésére szolgálnak, legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott. Kossuth Lajos ( valamint ) közönségesen tudjuk, elfogatott, bízunk azonban Császári Királyi Felséged igazságszeretetében, ( kegyelmében ), hogy ezen sem felségsértés, sem vétség esetét magában nem foglaló tettért büntetés alá vonatni nem fog. Mindaz által el nem hallgathatjuk, hogy nem Kossuth Lajos levelezései, hanem a kormány legközelebbi lépései által, melyeket feljebb említénk, okozhattak, a törvényhatóságok számtalan felírásai és hogy mind a törvényhatóságok ellen, mind ha a felségsértéssel vádoltakat elfogatni sem akarnák, mind a nemzet ellen, mintha megértvén a gonoszok terveit, azokat inkább helyeslené, mint kárhoztatná; a kormány törvény elleni lépései által bizonyított bizodalmatlanság gerjeszthet-e bizodalmat? Ezt Császári Királyi Felséged legbölcsebben megérteni méltóztassék. Engedje meg Császári Királyi Felséged, jobbágyi alázatossággal megjegyezni azt, hogy az ország az 1791iM Esztendei törvénycikkely értelme szerint törvények és nem resolutiók által igazgattatik, 246 ha tehát felségsértés iránt létező törvényeket az úgynevezett politikai végzések ellen, mely eset azonban Kossuth Lajosra nézve fenn nem is forog, elégségeseknek a kormány nem tartaná, törvényekkel lehet csak a törvények hiányát pótolni, nem pedig oly rendelésekkel, melyek a törvények védfalát lerontván minden egyes polgár személyes bátorságát kockáztató célzatra mutatnak. Mi egyéb iránt biztosan és tiszta lélekkel el merjük mondani, hogy hazánkban, hol a királyi szék a nemzet hűségén és a politikai institutiokon oly erősen áll, a király szentséges személye és korona ellen intézett vakmerő gonosz szándékot kivéve a politikai vétségek soha figyelmet nem érdemelnek, hacsak a kormány azokat veszedelmeseknek bellegezni nem kívánja. 246 A törvény arról szól, hogy a törvényhozói hatalmat a rendek és az uralkodó közösen gyakorolják, továbbá kimondja, hogy a rendeletekkel történő kormányzás tilos, kivéve, ha a rendelet összhangban van a törvényekkel, valamint az uralkodó a végrehajtói hatalmat a törvények által gyakorolja.. CIH. 10001949. CD-ROM.
