Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
törvénytelenség, sem a makacsság, sem az engedetlenség bélyegét alkalmaztatni nem lehet, különben mindezen megyéket törvénytelenséggel, makacssággal és engedetlenseggel kellene vádolni, én pedig tántoríthatatlanul hiszem, hogy Ő Császári Királyi Felsége sokkal inkább méltóztatik a nemes megyék törvényessége és hűsége felől meggyőződve lenni, mintsem hogy őket törvénytelenség, makacsság, vagy engedetlenség gyanújába vehetné. Ami engemet illet, én a törvénynek, mint törvényes Királyom Felséges akarata leghívebb magyarázójának kezeiben vagyok és kezeiben van életem, mindenem; de mély fájdalommal súlytva érezvén szívemet, midőn Tisztelt Uraságtok tiltó levelében oly bűnökkel látom magamat vádoltatni, melyek alkotmányszerű keblemtől örökké távol voltak, vannak, és maradnak. Ünnepélyesen kinyilatkoztatom, miképpen O Császári Királyi Felségének legkegyelmesebb Uramnak, Királyomnak hűséges alattvalói között egyetlen sincs, ki O Felségéhez és dicsőséges királyi székéhez nagyobb hűséggel viseltetnék nálamnál és ily érzésben élvén, semmit sem kételkedem alázatosan kijelenteni, hogy meggyőződésem szerint egy alkotmányos királynak, aminőt Felséges Uramban hódolva tisztelek, akarata tisztábban és nyilvánosabban sehol és semmiben nem nyilatkozhatik, mint a törvényekben; mert a törvények teszik az O Felsége akaratának gazdag tárházát, amint tehát lehetetlennek hiszem, hogy Felséges Királyom mást akarhasson, mint amit hű magyarjainak örökké hálás örörmére akkoron kegyelmesen kijelenteni méltóztatott, midőn szent fogadást tőn, hogy a törvényeket megtartja és mások által is megtartatja; úgy tökéletesen meg vagyok győződve, hogy azon hű polgár, ki a törvényeknek engedelmeskedik, O Felsége akaratának engedelmeskedik, és aki csak törvényes jussaival él a törvény határai között, az valamint a törvények iránt nem engedetlen, úgy O Felsége iránt sem az. Nem is kételkedem én, hogyha O Császári Királyi Fensége, Országunk Nádora kiben hazánk szabadságának érdemteljes őrét tiszteljük, a dolgok mivolta felől számos megyék felírása értelmében Felséges Királyunkat kegyelmesen értesíteni méltóztatik, O Császári Királyi Felsége engemet, leghívebb alattvalóját, a törvényes jussok alkotmányszerű gyakorlatában vele született igazságszereteténél fogva, legkegyelmesebben megtartani méltóztatik. És ez tántoríthatatlan hűségem újított kinyilatkoztatása mellett alázatos feleletem, melynek rendéről jussaim oltalmára magamnak a szokott bizonyságlevelet kiadatni kérem. Ezen feleletem egyébiránt Tisztelt Uraságtok tiltó levelére szól, de mivel ott O Császári Királyi Felségének és a Fenséges Nádornak is bizonyos parancsolatai említtetnek, sőt amint az alispáni kiküldés soraiból látom, azok Tisztelt Uraságtoknak ki is adattak, velem azonban (:amint törvény szerint történni kellett volna:) nem közöltettek, 232 azon felsőbb parancsolatokat tehát eredeti valóságukban és egész terjedelmökben magammal közöltetni kérem, attól függesztvén fel végső feleletemet és a közléshez képest még netalán szükségesnek ítélhető további észrevételeimet is. Mely közléstől várva addig is illő tisztelettel maradok. Tekintetes Főszolgabíró és teljes bizodalmú Esküdt Uraknak. Pesten Octob: 5 én 836. alázatos szolgájok Kossuth Lajos m. k. Kívülről: Tekintetes Zlinszky János Úrnak Tekintetes Nemes Pest Vármegye Főszolgabírájának és Nemzetes és Vitézló Bellágh Antal Úrnak ugyanazon Nemes Vármegye Rendszerinti Esdküdtjének ezen bírói eltiltásra költ válaszlevél tisztelettel ajánltatik. Pesten. Eredetivel szórói-szóra megegyezik. Farkas János m. k. a Tekintetes Királyi Törvénytáblának hites jegyzője. 232 Kossuthnak később perbeli védekezésében ez lesz a legsúlyosabb érve, és bírái is ezt tekintik majd a legjelentősebb enyhítő körülménynek az ítélet meghozatalánál. KLÖM. VI. (1966): 511. p.