Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
A lap jelentősége az volt a magyar sajtó történetében, hogy először sikerült kicsúsznia egy politikai sajtóorgánumnak a cenzúra ellenőrzése alól. Kossuth ekkor nemcsak egyszerűen leírta a beszédeket, hanem arra törekedett, hogy a reformerek beszédeit részletesen ismertetve népszerűsítse azok eszméit. Különösen pedig az örökváltság vitájának ismertetésében érzékeltette olvasóival saját álláspontját. 88 Az országgyűlés végén Kossuthnak új megélhetési lehetőséget kellett keresnie. Ugyanakkor az ellenzék vezetői is rájöttek, kár lenne lemondani egy ilyen publicistáról, mint Kossuth. Ennek hatására 1836. áprilisában a Zemplén megyei követ, Lónyay Gábor lakásán vetődött fel az, hogy egy olyan lapot kell létesíteni, amely az országgyűlések közötti időszakban beszámol a megyékben folyó politikai életről. Országgyűlési Tudósítások utolsó számával együtt küldte szét jelentését arról, hogy Törvényhatósági Tudósítások címmel új lapot kíván indítani, amely a vármegyékben folyó politikai eseményekről kívánta magánlevelezés formájában tájékoztatni megrendelőit. Kossuth felhívása sikeres volt, Pestről sikerült kiépítenie egy komoly tudósítói bázist. 89 A törvényhatósági tudósítások igazi ellenzéki lap volt, amely kiváltotta a bécsi kormányzat ellenséges magatartását, ezért József nádor 1836. május végén utasította Pest megye alispánját, hogy Kossuthot tiltsa el a lap folytatásától. Ezt követően Zlinszky János főszolgabíró június 2-án személyesen adta át Kossuthnak a nádor eltiltó levelét és arra hivatkozott, hogy folyóiratokat felsőbb engedély nélkül nem lehet kiadni. Kossuth ekkor azzal válaszolt, hogy amit tervez, az nem folyóírás, hanem csak magános levelezés. 90 Kossuth az újabb támadás után a megyékhez fordult védelemért. Ettől kezdve Kossuth és Zemplén vármegye között újra szorosabb kapcsolatok kötődnek, hiszen Kossuthnak az 1836. június elején a megyékhez írott levelei, többek között eljutottak Zemplénbe is, ahol a vármegye pártfogásába vette és sérelemként kezelte ügyét, bár átírt Pest megyéhez, tájékoztatást kérve tőlük, hogy az ügyben világosabb állásfoglalást tudjon hozni. Kossuthnak a hatalommal való összeütközése során, 1836-37-ben Zemplén vármegye Kossuthot támogató álláspontot foglal el, jól bizonyítja ezt az, hogy az 1836. október 2-i második eltiltás után írt levelét szintén felolvasták a megyei közgyűlésen és Pest megyéhez hasonlóan, pártfogolták az ügyét. Ebben az időben élénk levelezés folyt Zemplén vármegye és Pest vármegye között, valamint kérte Kossuth ügyének pártfogolását Zempléntől Nógrád vármegye is. Sőt 1837. február 9-én Zemplén vármegye feliratot intézett az uralkodóhoz és a nádorhoz, amelyben kérték a törvénytelenül végbevitt eltiltás megszüntetését. 91 Az udvar azonban ekkor már előkészítette Kossuth Lajos elfogatását és azt, hogy ellene pert indítanak. Ennek nyomán fogták el Kossuthot 1837. május 4-éről 5-ére virradó éjszaka. Kossuth elfogatása ellen Pest vármegye azonnal tiltakozott és erről, valamint az elfogatassál kapcsolatos iratokról levélben értesítette Zemplén vármegyét. Zemplén megye tiltakozván Kossuth törvénytelen elfogatása ellen, feliratot intézett az uralkodóhoz 1837. július 20-án, azonban a felirat bár a fogalmazványban szerepelt az, 88 Uő. (1994): 24-25. pp. 89 Uő. (1994): 25-26. pp., Balcsók István: Kossuth Lajos pályaképe 1832-1840. Debrecen, 1998. (Kézirat) 20. p. 90 Hermann R. (1994): 26-27. pp. Balcsók I. (1998): 23. p. 91 B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV-1001/h. Iratok. 200. cs. Kis- és közgyűlések iratai. Loc. 319. No. 1263. A Törvényhatósági Tudósítások első eltiltásával kapcsolatos iratok. 1836. június eleje- közepe. 203. cs. Kis- és kö zgyűlések iratai. Loc. 320. No. 1995. No. 1996. A Törvényhatósági Tudósítások második eltiltásával ka pcsolatos iratok. 1836. szeptember - 1837. január. 205. cs. Kis- és közgyűlések iratai. Loc. 321. No. 130. Nógrád vármegye közgyűlésének határozata Kossuth Lajos támogatásáról 1836. november 7.
