Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

5. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága feliratban kéri a képviselőházat a „Lex Kossuth" 31. §-a

409 hatályon kívül helyezésére Sátoraljaújhely, 1889. december 3. 626/20033. Olvastatott Kún Béla és több társainak indítványa,

410 mely szerint az országgyűlés képviselőházához felirat intéztessék az 1879: 50. tc. 31. §-a még ez évben hatályon kívül helyezése tárgyában. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, jegyzőkönyvbe vétetni rendeltetett, hogy: Tekintve azt, hogy az 1879 évi 50. tc. 31 §-a azon magyar állampolgárokat, kik az ország határán kívül 10 évig megszakítás nélkül tartózkodnak és honpolgári jogaik fenntartása iránt hazai hatóságnál nem jelentkeznek

,

411 honpolgárságoktól indokolatlanul fosztja meg, mert nemzeti szolidaritásunk szent érdeke föltétlenül azt követeli, hogy Magyarország minden távollevő fiát saját jogi kötelékébe tartsa és védje mindaddig, míg erről önként és határozottan le nem mond. Tekintve, hogy az említett törvény további hatálya ama lesújtó eséllyel fenyegeti nemzetünket, hogy a haza legnagyobb fia: Kossuth Lajos a jövő év első napjától állampolgárságát veszíti s így nemcsak tényleg, hanem jogilag is honvesztetté válik. Végre tekintve, hogy a magyar nemzetnek Kossuth Lajos honpolgársága sokkal nagyobb, drágább és féltettebb kincse, hogysem azt kétes értékű törvény-magyarázatokkal függővé tehetné: Ezeknél fogva feliratban felkéretik a mélyen tisztelt Képviselőház, hogy méltóztassék lépéseket tenni arra nézve, hogy az 1879 évi 50. tc. 31. §-a még ez évben hatályon kívül helyeztessék. Ezen felirat hozzájárulás és hason szellemű felirattal leendő pártolás végett a társtörvényhatóságokkal közöltetni határoztatott. Kmft. Jegyeztette: Viczmándy Ödön

412 főjegyző 409 Az 1879. évi L. tc. a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről rendelkezett. Ezt a törvény a kortársak nevezték el „Lex Kossuth"-nak, ugyanis a törvény két paragrafusa kifejezetten Kossuth ellen irányult. A törvény 14. §-a szerint az állampolgári eskü során Ó Császári és Királyi Felségére, azaz Ferenc Józsefre kellett esküt tenni, valamint a császári és királyi kitételre történő eskütétel a dualista államrendszer elfogadását jelentette volna. Kossuth állampolgárságára nézve súlyosabb következményekkel járt a 31. §, amely részletesen taglalta a 20. §-ban felsorolt, az állampolgárság elvesztésének különböző esetei között említett távoliétel általi á 1lampolgárság-vesztést. A törvény hatályba lépését követően ugyanis az a személy, aki az osztrákmagyar közös miniszterek, vagy a magyar kormány megbízása nélkül tíz évig a Magyar Korona területének határain kívül tartózkodik, elveszti állampolgárságát. A távollét megszakítható azonban, ha az eltávozott magyar állampolgárságának fenntartását az illetékes hatóságnál (azaz jelen esetben Zemplén vármegye alispánjánál) bejelenti, új útlevelet szerez, valamelyik osztrák -magyar konzuli hivataltól tartózkodási jegyet nyer, vagy beíratik valamely osztrák-magyar konzuli község anyakönyvébe. Lásd: 1879. évi L. tc. CIH. 1000-1949. CD-ROM., Hermann R. (1994): 151-152. pp. 410 A törvényhatósági bizottság iratai között nem található meg. 411 Későbbi betoldás a fogalmazványban. 412 Viczmándy Ödön (1836-1920) földbirtokos, törvényszéki bíró, politikus. Jogi tanulmányait Kassán és Bécsben végzi. 1860-61-ben vármegyei aljegyző, jogi diplomáját Pesten szerzi. Előbb Kassán ügyvéd, majd 1867-től Zemplénben törvényszéki bíró. 1873-1891 között vármegyei f őjegyző. 1874-ben a Zempléni Gazdasági Egyesület alelnöke. Nemzeti párti programmal fellép 1889-ben, Ujhelyben Dókus Ernő ellen, de vereséget szenved. Összetűzésbe kerül ezután parnói Molnár István f őispánnal, aki eltávolítja állásából. Ezután visszavonult butkai (ma Budkovce, Szlovákia) birtokára. 1896-ban újra jelölteti magát képviselőnek, de már Ólublón Szepes vármegyében (ma Stará L'ubovna, Szlovákia). A trianoni béke-